Advertisement
Advertisement

Advertisement
Advertisement
Kezdőlap
Kónya István: A lant története, vándorútja Európában Nyomtatás E-mail
Írta: Fehérvári Hírek   
2015. szeptember 29.
Kónya István, az első magyar diplomás lantművész lesz a 290. Hétvezér Est vendége. Kónya István húsz éve harcol a középkori hangszer hazai elismertségéért, ugyanis a mai napig nem tanítható a Kárpát-medencében intézményes keretek között a reneszánsz és a barokk lant.

 

A művész tíz éves előkészület után a közelmúltban három kötetet jelentetett meg, amelyekkel elsősorban az a szándéka, hogy méltó helyre emelje az elfeledett hangszert, de a kiadványok a reménybeli lantoktatás számára is megfelelő tankönyvül szolgálhatnak majd. Soroljuk fel ezeket a könyveket: Lantkönyv – a Lant vándorútja Európában, Reneszánszlant-metodika, valamint Reneszánszlant-antológia címmel, amelyek pótolni szándékoznak zenei életünk hiányosságát és méltó helyre tenni az elfeledett hangszert.

„A kiadványokkal szeretném elérni, hogy a lant visszanyerje régi helyét, és a mai hazai zenei életben a komolyzenei hangszerek között méltó megbecsültségre tegyen szert. Művészeti életünk szegénysége, hogy a lant elveszítette azt a tekintélyét, amely a 17. századig Magyarországon is megillette a hangszerek népes családjában. Ennek eredménye, hogy ma sem találja a megfelelő pozíciót a kortárs zenei élet komolyzenei hangszerei között” – mondja a művész egy vele készített interjúban.

A művésznek, aki 1993 óta tanítja a lantot idehaza, Hollandiába kellet utaznia anno, hogy ő maga elsajátíthassa a lanton játszás metodikáját, technikáját. A Lantkönyv gerincét az európai lantok története teszi ki, gazdag képanyaggal, korabeli metszetekkel, irodalmi utalásokkal.

„Azért tartom fontosnak a hangszer bemutatását, hogy a hazai közönség is megismerhesse az európai zenetörténet talán legfinomabb hangszerét.A könyv a pengetős hangszerek európai történetét tekinti át az ókori görögöktől napjainkig. Ennek a vonulatnak több évszázadon keresztül a lant volt a legnépszerűbb hangszere, a „hangszerek királynője”, ahogy a reneszánszban nevezték. Sokkal többet jelentett csupán hangszernél, hosszú évszázadokra az énekes költők fő kísérőhangszere, amely azután szimbolizálta a költőket, a költészetet és végül sokszor a zenét is” mondja Kónya István.

A Lantkönyv érdemben foglalkozik a magyar nyelvterület lanttörténetével és azzal a térséggel, ahol a lant, mint énekeink kíséretének legfontosabb hangszere három évszázadon keresztül előfordult. Zenetörténetünk legjelentősebb lantosai – a „Pannónia Orpheuszának” titulált Bakfark Bálint, legnagyobb históriás énekesünk Tinódi Lantos Sebestyén, a nálunk kevésbé ismert, Pozsonyban született és nevelkedett Hans Newsidler, a németországi, 16. századi lantművészet egyik legjelentősebb lantkomponistája – is bemutatkoznak a könyvben.

A művész szinte minden régi zenei fesztivál szereplője, hazai és külföldi fellépéseit felsorolni is nehéz. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa a rendkívül gazdag fellépéseiből.

A hazaiak közül néhány: Gödöllői Barokk Napokon, Soproni Régi Zene Napokon, Budapesti Barokk Fesztiválon, Kelet-Európai Régi Zene Fesztiválon, Holland- Magyar Barokk Zenei Fesztiválon, Budapesti Régi Zene Fórumon, a Brit Régi Zene Fesztiválon (Budapest). a Zempléni Művészeti Napok, a Misztrál Fesztivál, a Budavári Mesterségek Ünnepe, a Savaria Karnevál, a Szegedi Egyházzenei és a Budapesti Tavaszi Fesztivál gyakori vendége. Külföldi fellépéseiből: a Monteverdi Operafesztivál, a Capella Leopoldina Graz és az Armonico Tributo Austria a Styriarte Fesztiválon (Ausztria); Concerto Piccolo Wien a Zwettl-i Nemzetközi Orgonafesztivál. Utrecht's Barokk (Amsterdam, Utrecht); Hrvatski Barokni Ansambl (Zagreb), Ensemble Gloriant (Bremen, Leiden, Rotterdam), Orchestra Sweelinck (Amsterdam), Koninklijk Conservatorium Orchestra (Hága), Enseble Antiqua Ruhr (Olaszország), Collegium Musicum Fluminense (Rijeka) és a "le Petit Consor" (Paris). Számos rádió, televízió műsor és hanglemezfelvétel közreműködője.

Két szólóalbuma jelent meg; a "Három évszázad lantmuzsikája" (2000) című lemeze reneszánsz és barokk lantművek válogatásán keresztül áttekintést ad a hangszer európai történetéről, összefoglaló kísérő tanulmánnyal. "Silvius Leopold Weiss: Barokk Lantszvitek" (2002) című CD-jén a lanttörténet legnagyobb szabású játékos-komponistája életművéből szólaltat meg 3 szvitet.

Igazi zenei és zenetörténeti csemegében lesz részük, akik ellátogatnak ezen az esten a Miss Tee teázóba. Itt hívjuk fel az érdeklődők figyelmét, hogy helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik.

 

Az előadás ideje: 2015. szeptember 29. kedd 19.00 óra

Az előadás helye: Székesfehérvár, Ady Endre. u. 32. I. em.

 Miss Tee Teabolt

 

 

 

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >