Tavaly augusztusban kezdődött és idén júliusban fejeződött be a felújítás Székesfehérvár egyik legforgalmasabb útszakaszán, a Várkörúton, a munkálatok kiterjedtek a Rákóczi útra is. A beruházást a „Új Belváros – Várkörút rehabilitációja” című pályázat keretében valósította meg Székesfehérvár Önkormányzata. A projekthez kapcsolódóan a Városi Levéltér és Kutatóintézet hatrészes ismeretterjesztő előadás-sorozatot szervezett, melynek záró eseményére került sor az intézményben. 

Az eseményen dr. Csurgai Horváth József igazgató köszöntötte a résztvevőket. Felidézte az előadás-sorozat egyes állomásait, és reményét fejezte ki, hogy a programokkal sikerült kapukat nyitniuk a Belváros további fejlesztésére. Hozzátette: a Belváros szerkezete nehezíti a nagyobb, jelentősebb változtatásokat, főként ha azt szeretnénk, hogy azok harmonizáljanak a történelmi jelleggel is. Az 1960-as és 1970-es években végbement nagyléptékű fejlesztések leszűkítették a Belvárost, éppen ezért jelentős kihívás elé állnak a mai kor tervezői, építészei. Egy-egy fejlődési irány megszabása nemcsak minket, hanem az utódainkat is meghatározóan érinthet. – fogalmazott az igazgató.

A programon „A Belváros fejlődési irányai – tekintettel a Várkörút rehabilitációjának  eredményeire” címmel tartotta meg záró előadását Székesfehérvár főépítésze. Lantay Attila beszélt többek között a Belváros megnövelésének jelentőségéről és a műemléki jellegű, védett épületek megőrzéséről. A Várkörút felújítása, a középen húzódó zöldsáv és a kandelábersor beépítése, továbbá a forgalom csökkentése mind hozzájárultak a Belváros területének kiszélesítéséhez.

A főépítész bemutatta a tervezés alatt álló, továbbra is formálódó és bővülő Árpád-ház Programot, melynek egyik fontos feladata, hogy egy nagy projekten belül több épített értéket is megmentsenek. A Koronázó téren valósulna meg a székesfehérvári királyi koronázó- és temetkezési templom romterületéhez kapcsolódó látogatóközpont, ahol helyet kapnának többek között a Nemzeti Emlékhelyet bemutató kiállító és információs terek. A látogatókat itt tájékoztatnák arról, hogy tulajdonképpen mivel találkoznak majd a romterületen. A látogatóközpontot és a Nemzeti Emlékhelyet egy pinceszintű, már meglévő folyosó kötné össze. Az elképzelések szerint a romterülettől egy információs táblákkal ellátott, úgynevezett Nemzeti Emlékhely Sétaút vezetne a Köztársaság Mozi helyére tervezett bazilikatörténeti kiállítótér és Árpád-ház kutatóintézet épületéig. Itt a Szent István Király Múzeum felügyelete alatt megvalósítható a Bazilika eredeti, fennmaradt kőanyagának raktározása, illetve eredeti anyagok felhasználásával a szerkezeti rekonstrukcióinak bemutatása. A háromszintes, installációszerű galériarendszerrel ellátott épület modern, friss felfogású és nyitott lenne, ugyanakkor megadná a múlt tiszteletét is. Érdekes elképzelés, hogy az épület „lelkeként” megőriznék és használatba is vennék az egykori mozivásznat. A város célja, hogy olyan, a Belváros további kiszélesítését hozó kiállítótér épüljön, amely nagy számban vonzza a művelődni vágyó közönséget.