A beruházást három évvel ezelőtt Dr. Kiss Zoltán szülő kezdeményezte, aki az iskola könyvtárát akkor látta először, amikor gyermeke felvételizett a gimnáziumba. Már akkor felmerült benne a gondolat, hogyan lehetne az akkor még három teremből álló teret egységesebbé, modernebbé tenni. Külön ihletet adott a gondolatokhoz, hogy a család azon a nyáron látogatta meg a Ciszterci Rend zirci könyvtárát. Az édesapa ötletével felkereste Orosz Ágoston Igazgató Urat, aki nagy örömmel fogadta az átalakításra tett javaslatot. Ezután több egymást követő találkozó alkalmával megfogalmazódott, milyen céllal lenne érdemes felújítani a könyvtárat.

Orosz Ágoston, a Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója úgy fogalmazott a pénteki ünnepségen, hogy hitünk mellett a kultúra az, amely mindig segít számunkra eligazodni az élet ügyes-bajos dolgaiban. A kultúrát sok helyről szívhatjuk magunkba. A népzene, a néptánc legtöbbször hagyományok útján terjed, az édesanyáktól örökölt anyanyelv szintén a kultúra fontos része, míg a műveltség író-közvetítője a könyv. Mint azt Orosz Ágoston elmondta, a könyvtárak esetében a tudás templomába érkezünk, ahol az ember és a könyv egymásra talál. A megvalósult fejlesztésért köszönetet mondott mindenkinek, aki szerepet vállalt abban, hogy olyan könyvtárat sikerült létrehozni, amely méltó a Ciszterci rend szellemisségéhez, valamint modern hátteret nyújt a gyermekek kulturális programjaihoz, oktatásához. A Ciszterci Szent István Gimnázium igazgatója az intézmény egykori diákjának, az egykori neves kultuszminiszternek, Klebelsberg Kunonak a szavait idézve a művelődés és a kultúra fontosságát hangsúlyozta: „… a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a végzetszerű meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni…”

Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt a péntek délutáni ünnepségen, hogy az emberiségnek hatalmas szüksége van napjainkban a könyvtárakra. Mint mondta, olyan közösségi terekről beszélünk, ahol többen, együtt ragadhatják magukhoz a tudás képességét. Kiemelte: az internet és az okostelefonok világában rengeteg felesleges információval szembesülnek a fiatalok, ez pedig a gondolkodás felületességére vezeti rá őket. Véleménye szerint a könyvtárak a gondolatok megkülönböztetésének művészetét adják meg az embereknek. Túl azon, hogy az emberek együtt alkothatnak gondolatokat, a könyvtárak a közösségteremtés színhelyéül is szolgálnak. Dr. Rétvári Bence hangsúlyozta: nagyon lényeges, hogy olyan polgárok nevelődjenek minél nagyobb számban, akik saját gondolataiknak köszönhetően képesek visszanyúlni megszerzett tudásukhoz. Beszédében végül reményét fejezte ki, hogy a megújult könyvtár is hozzájárul ennek a célnak az eléréséhez.

Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András beszédében köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki valamilyen formában részt vállalt ebben a nagy összefogásban. „A pénzbeli támogatás önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy ez a fejlesztés megvalósuljon. A könyvtár megújulása a szülők kezdeményezése által indulhatott el, akik megálmodták ezt a célt, és megteremtették azt az együttműködést, amelynek révén ma itt állhatunk. Ehhez szükség volt a tanárokra és a diákokra, akik kötelező feladatukon túl a közösségért, az iskoláért, a diákokért és a városért felvállalták azt, hogy életet visznek ebbe a könyvtárrészbe. A legszebb és legmeghatározóbb diákéveimhez kapcsolódó események jelentős része éppen abban a könyvtárszobában történt, amelyet sikerült felújítani. Szerencsémre több olyan tanáregyéniségtől tanulhattam itt, akik nélkül egészen biztosan nem váltam volna olyan értékrendű felnőtté, mint amilyenné váltam. Történelem-fakultációin Dr. Halmos István még a nehéz időszakokban is felvállalta véleményét az egyetemes és a magyar történelemről, míg Dr. Vargha Tamásné rengeteget tett azért, hogy kiforrott véleményem legyen az irodalomról és a kultúráról. Olyan gondolkodásmódot adtak számomra, amelyek jóval többet értek a lexikális tudásnál, pontosan ezért köt nagyon sok emlék ehhez az iskolához és a felújított könyvtárhoz. Ezek a személyes gondolatok az okostelefonok és a közösségi oldalak világában is megszületnek. Ugyan használjuk a közösségi oldalakat és az okostelefonokat, ezek azonban nem zárják ki azt, hogy közösségi terekben találkozhassunk, ahol megbeszélhetjük, mi történik forrongó világunkban, s annak milyen hatása van életünkre. Erről szól a könyvtárak szerepe, ezt pedig még az okostelefonoktól sem lehet megkapni.” – zárta gondolatait dr. Cser-Palkovics András, aki azt kívánta, hogy a diákoknak minél több olyan személyes élményük legyen, amelyek ehhez a könyvtárhoz kötik őket.

Az ünnepséget követően Dékány Árpád Sixtus zirci apát áldotta meg az intézmény könyvtárát. Ezután L. Simon László a Miniszterelnökség államtitkára méltatta az új közösségi teret, aki „Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben” című nagyszabású, 21 kötetből álló könyvsorozatot ajándékozta az intézménynek.

A megújításnál a fő nézőpontok között szerepelt az iskola keresztény szellemiségének tükrözése, modern könyvtárfunkció biztosítása, csendes, világos olvasóterem kialakítása. Olyan teret álmodtak meg, amely előadó- és tanteremként is jól használható, emellett iskolai programoknak is helyet biztosít. A megújult közösségi tér továbbá a diákok részére szellemi műhelyként is szolgálhat, hiszen előadóestek, beszélgetések szervezését is lehetővé teszi. A tervezésnél kiemelt szempontot jelentett, hogy a könyvtár egyben a város egyik nagy presztízsű, élő közösségi tere legyen, amely akár kiállítások megrendezésének is otthont adhat.

Ezen ötletek alapján készült el az első látványterv-javaslat, amelyet a Bécsben élő Kiss Tamás ajándékként készített a könyvtár rehabilitációjához. Az iskola energetikai felújítását végző T.Á.M. Építész Iroda térítésmentesen felvállalta, hogy a kiviteli terveket, a statikai felmérést és a hivatalos engedélyeztetést is elvégezi, a tanári kar több tagja a tervezést segítette hasznos szakmai tanácsaikkal, a tanulók pedig a könyvtár kipakolásában segédkeztek. E folyamat során kiderült, hogy az iskola jelentős, mintegy 40 ezer példányt meghaladó könyvtárállománnyal rendelkezik. Egy neves budapesti belsőépítész, Tolnai Zsolt munkája nyomán a korábbi olvasó- és könyvtártermet egybenyitották, az így kialakuló tér ívét követő polcrendszer pedig elegendő helyet biztosít az iskola értékes könyvállományának, és egyben kellő teret hagy az előadások és az órák megtartására, amit a mobil bútorzat átrendezése is lehetővé tesz.

A tervezés során egy statikai vizsgálat miatt kiderült, hogy az épületszárny födémszerkezetét is meg kell erősíteni, így a biológia terem és szertár is felújításra került, hiszen falait (amik a könyvtár hátsó falát adják) teljes egészében le kellett bontani és újra kellett építeni. Az elvégzett munkálatoknak köszönhetően a biológia oktatás körülményei is javultak, sőt, a szertárban található értékes preparátum gyűjtemény restaurálása is megtörtént.

Az innováció széleskörű összefogással valósulhatott meg, amelyet a Zirci Apátság, Székesfehérvár Önkormányzata, a Szülői Munkaközösség, a T.Á.M. Építész Iroda, a Ciszterci Szent István Gimnázium vezetősége, illetve tantestülete és a diákok is támogattak. A könyvtár munkáját és a programok szervezését a 2014 decemberében alakult Alexandriai Szent Katalin Alapítvány támogatja. A civil szervezet kiemelt feladatának tekinti, hogy a gimnázium tanulóit közelebb vigyék a könyvtárhoz, a könyvekhez. Ennek érdekében színes programokat, például kiállításokat, kirándulásokat és önképző köröket is szerveznek.