A népzenével, tánccal és hagyományos, finom étkekkel „fűszerezett” köszöntés után a Szent Sebestyén templom elé vonultak a résztvevők, a megemlékezésen Vargha Tamás miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő mondott beszédet. A rendezvény hagyományosan batyubállal ért véget a Felsővárosi Közösségi Házban.

Kati néni alakja mára legendává vált Székesfehérváron, a felsővárosi fertályos kofaasszony szobra 2001 óta áll a Liszt Ferenc utcában. Kocsis Balázs bronzba öntött, mosolygós alkotása régmúlt idők hangulatát idézi, nem véletlen, hogy ez az egyik legnépszerűbb köztéri alkotása Székesfehérvárnak. Többéves hagyományokat követve a város ismét a szobor előtti térre invitálta a névnapjukat ünneplőket és minden kedves érdeklődőt egy közösségformáló, igen jó hangulatú eseményre.

„Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal: tehát az ünneppel.” – Márai Sándor ezen gondolataival köszöntötte az egybegyűlteket, kiváltképp a Katalinokat és a felsővárosiakat Székesfehérvár polgármestere.  Dr. Cser-Palkovics András elmondta: „Olyan hagyományokra emlékezünk, melyek nélkül Székesfehérvár nem lenne az a város, melyet közös otthonunknak nevezünk és amelyhez ragaszkodunk… Egy több mint ezeréves városban, melyet okkal és joggal hívunk nemzetünk történelmi fővárosának, sokszor követjük el azt a hibát, hogy mindig csak a nagy eseményekre gondolunk vissza. Pedig a város mindennapjai adták meg azokat a hagyományokat, melyekre méltán büszkék lehetünk, melyek által a könnyebb, vagy nehezebb időszakokat túl tudtunk élni… Ha nincsenek Kati nénik az adott korokban, és nincsenek azok az emberek, akik elvégzik nap mint nap a munkájukat, akkor ez a város nem állhatna itt ma, Közép-Európában. Azért vagyunk ma itt, mert minden korszaknak megvoltak a maga Kati nénijei. Amikor az ő szobrára tekintünk és megsimogatjuk mosolygós arcát, emlékezzünk mindenkire, akik saját munkájuk elvégzésével építették a város közösségét.” Székesfehérvár vezetője köszönettel szólt a szobrot alkotó művészről, és áldott, bensőséges napokat kívánt a városnak az adventi ünnepvárás idejére.

Ugyancsak szólt az ünneplőkhöz Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője, aki Kocsis Balázs alkotásának jelentőségét méltatta: „A túláradó szeretetet tapasztaljuk Kati néni szobrának arcocskáján, mert ez a szobor – sok mással ellentétben – nem egy személytelen elvonatkoztatás, hanem egy olyan alkotás, amely jelenlétével a városunkban élő emberek mindennapjainak adhat keretet, akár egy reggeli mosollyal és a nap végeztével egy sóhajjal. Aki megérti Kati néni szobrának megformázott küllemét, biztosan rátalál egy örökérvényű igazságra, hogy sajátos magyar jelenünk és jövőnk a hagyományaink megőrzésén alapul. Aki megérti a szobor lényegét, az megértheti az egyéniség példamutatását és ezáltal az emberi küzdelemre, tettekre sarkalló erejét. A teljes értékű élet nemcsak az anyagiakért folytatott küzdelemből áll, de sokkal inkább együttérzésből és szeretetből környezetünk, barátaink iránt.”
A köszöntőket követően Székesfehérvár polgármestere és Felsőváros önkormányzati képviselője egy-egy szál virággal kívánt boldog névnapot a Katalinoknak. Az ünnepi műsorban az Alba Regia Táncegyüttes Senior csoportja és a Tilinkó zenekar működött közre, a harapnivalóról ezúttal is a Hagyományos Piacokért Egyesület és a Fehérvári Polgárok Egyesülete gondoskodott.

A műsort követően az ünneplő közönség a Szedtevette Zenekar és a felsővárosi népviseletbe öltözött táncosok felvezetésével átvonult a Szent Sebestyén templom előtti térre, ahol folytatódott a Katalin-napi ünnepség.  A téren Vargha Tamás miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. „A novembert beragyogja két királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet és Alexandriai Szent Katalin nevének ünnepe. Mégsem rangjuk, hanem erényeik és tetteik miatt emlékezünk rájuk. Képük törékeny, fiatal lányt sejtet, de ha belső értékeiket látjuk, erős, kemény és kitartó asszonyi jellem rajzolódik ki, éppen olyan, mint a felsővárosi asszonyoké. Ők évszázadok óta a hit, a család és a munka szent háromságában nevelik gyermekeiket, és ezt örökítik nemzedékről nemzedékre. Szent Katalin oltalma alatt Felsőváros asszonyai egy értékrendet, a hagyományokat, azok tiszteletét adják örökül nekünk, hogy kapaszkodót találjunk a tisztes munkában, a szorgalomban, a becsületben és a közösség összetartó erejében. Ezekre az értékekre kizökkent világunkban igen nagy szükségünk van!”

A Katalin-napi programsorozat hagyományos batyubállal folytatódott 18.00 órától a Felsővárosi Közösségi Házban, ahol a Felsővárosi Általános Iskola tanulói adtak műsort, majd bemutatót tartott a TáncolKodó együttes a Tilinkó zenekar kíséretével.