Ma már semmi meglepő és semmiféle kuriózum nincs abban, hogy tombol a nagy múltidézési láz. Az ezredforduló környékén jött igazán divatba nosztalgia bulikat, rendezvényeket tartani, előkaparni régmúlt emlékeinket és életérzéseinket egykori remek zenék leporolásával.

A muzkális élmények mellé társult aztán a vizuális, előkaparni a sufniból gyermekkorunk - de mindenképpen ifjabb énünk - kedvenc eszközeit, ruhadarabjait, s a filmgyártók is egyre több retró jellegű produkcióval rukkoltak ki. Majd 20 év után új India Jones és Csillagok Háborúja (Star Wars) részek készültek a mai 30-as, 40-es, 50-es korosztály nagy-nagy örömére. Nézzünk picit mögé, hiteles-e ez a nagy nosztalgiázás?

No, igen. Ez érdekes kérdés, pedig a válasz roppant egyszerű: ha hiteles személy, személyek "retróznak", akik aktívan megélték és pontosan tudják, mikor mi történt - és főként hogyan- , akkor lehet hiteles, korhű és magasztos érzés egy általuk szervezett 70-es, 80-as, 90-es évek diszkó, vagy bármilyen más zenés, avagy kulturális esemény. Amennyiben csak a nosztalgikus érzésre alapozva szeretne valaki (vagy valakik) egy kis pénzt szerezni, kihasználva az emberekben jelen lévő, letűnt korszakok iránti vágyakozását, akkor bizony elég hamis és silány lehet a próbálkozás. Nosztalgikus élményeket, érzéseket felidézni nem tud akárki, akármivel amit réginek tart, vagy az van ráírva...

Kezdjük mindjárt az alapoknál: maga a ma már előszeretettel használt RETRO kifejezés, mint olyan, ebben a formában nem "retró", mert a 2000-es évek elején kezdett el terjedni, korábban Magyarországon ez a fogalom nem volt használatos. Egyszerűen csak nosztalgia, vagy néha - zenék tekintetében - az Oldies (oldíz) és az örökzöld kifejezés dívott. Ez a nagy retrózás mára csúcsosodott ki, ami önmagában nem okoz nagy kárt, de hamisítja a korhű érzést. A nosztalgia az nosztalgia. Az volt 30 éve is, most is az, ha arra az életérzésre, hangulatra szeretnénk újra "rávetődni", annak is kell maradnia.

Ott van aztán a nagy Star Wars láz! Én és kortársaim az eredeti korszakban élvezhettük, hagyományos mozikban, "hagyományos" feelinggel a CSILLAGOK HÁBORÚJA mind a három "alapművét". Merthogy nálunk csak így hívták, így hívtuk. Az eredeti angol címe persze helytállóan Star Wars, csak éppen nálunk ezt nemigen használta senki. Szóval a Csillagok háborúja, az továbbra is Csillagok háborúja, ha korhűen szeretnénk nosztalgiázni. Márpedig másnak nemigen van értelme...

A zenei világ adta/adja a legtöbb muníciót. A különböző stílusirányzatok tekintetében egyszerű világ volt a régi, - és ne menjünk korábbra a 70-es éveknél, sokáig tartana elemezni - mert volt a nagy diszkó-robbanás. Amerikából indult, de Európában lett tömegcikk és maradandó. Igy egyszerűen: DISCO. A 80-as években már volt Italo- és Euro Disco, valamint a két klasszikus irányzat, a Rock és a Pop, na, meg a vadabbaknak a Metal, a "fém" zene, az Amerika-imádóknak pedig a Rap és a Funky. Nagyjából ennyi. Ehhez képest ugyanazon előadók, ugyanazon dalait manapság tucatnyi stílusra szelektálják, csak a diszkózenét tekintve. Miért? Mert jól hangzik, mert sikk lett hajazni mindenben az angol kifejezésekre, az amerikai - de mindenképpen nyugati - irányvonalra, hogy jobban eladható legyen széles körben. Még a régi, jól megszokott és elfogadott dolgokat is elferdítik, újraértelmezik ennek érdekében.

A "szakma" csúcsa pedig az, amikor 18-19 éves DJ-k (na, jó, inkább magukat annak tartó ifjoncok) akik még igazából azt sem tudják, mi a nosztalgia (legyen retró, egye fene), retró bulikat szerveznek és szentül hiszik, hogy milyen "zsír" csávók lesznek ettől, s mekkora bulit "csapattak" a közönségnek az általuk retrósnak tartott, netről letöltögetett ad-hoc kiválasztott 80-as, 90-es évek zenékkel... Hangsúlyozandó: egy tini vagy fiatal felnőtt is képes jól megfogni a nosztalgiát, de csak azok, akik igen komoly mértékben unánanéznek egyes koroknak, stílusoknak, kvázi készülnek, tanulják azt, amit nem élhettek meg személyesen, vagy csak csecsemőként, pici gyermekként.

Szóval hígul ez a fene nagy múltidézés, s lassan már magunk sem tudjuk a sok szemfényvesztésben, hogy mi is a hiteles és mi kevésbé, ha régi idők régi dolgairól beszélünk. Eredeti korabeli emlékeink és élményeink csorbulnak nosztalgiából retróvá, Csillagok háborújából Star Wars-szá, a Rap- és Funky-ból Hip-Hop-pá és Mainstream irányzattá.

Lehetne a sort hosszasan folytatni, a fenti csokor csak egy kis - de jellemző - szelete a jelenségnek. Ettől még nyilvánvaló, hogy a nosztalgia nálunk egyre inkább retró lesz, a Csillagok háborúja pedig Star Wars, de időnként talán nem káros beszélni, írni arról, hogy igazán mi volt, s hogy is volt egykoron. Korhűen, élethűen, hitelesen.

Ami zene, abban van "korhűbiztos" ajánlatunk: a weboldalunk megnyitásával automatikusan induló, a www.maxidiscoradio.com webhelyen is elérhető Maxi Disco Rádió valóban eredeti, valóban hiteles korabeli diszkó és dance-zenéket kínál a hallgatóknak non-stop a 70-es évektől az ezredfordulóig, időnként némi pop-rock fűszerrel megspékelve. Ugyanakkor a "hagyományőrzők" jóvoltából a manapság készült stíluskövető újdonságok is elérhetők a műsorpalettán, így az Italobox vagy az Energy Voice dalai és a régi alkotások krémjének átmentésében élen járó Hargittay Gábor által kiadott, ritkaságnak számító, ám annál remekebb 80-as, 90-es évek és vegyes disco válogatások zenéi.