50 éves lett Kincsesbánya |
Írta: Fehérvári Hírek | |||||
2016. január 20. | |||||
Idén jauárban ünnepeli 50. születésnapját Kincsesbánya. A település elmúlt fél évtizetedes történetével Szatzker Csaba kutatási összefoglalójából ismerkedhetünk meg.
1965 decemberében Kincsesbánya és Guttamási közös közigazgatása megszűnt. 1966 január 1-i határidővel a bányatelepülés önálló közigazgatást nyert Kincsesbánya Község Tanácsa irányításával. A község határához ez évtől a következő területeket kapcsolták ki Iszkaszentgyörgy határából Atya majort, Kis- Bittót és Somosmál egy részét, továbbá a Szeghegy, Atyafői dűlő és Bodzás dűlő helynevek által jelzett területeket, Fehérvárcsurgó határából pedig Rákhegy teljes területét és Tatárhegyet a Homoküzemmel.
Az így kialakított községhatár területe 1888 kh. 974 n.-öl lett, amelyből 1660 kh. 782 n.-öl külterületet, 228 kh. 192 n.-öl pedig belterületet képezett. Szántóművelés alá 296 kh esett, a legelő 138 kh, kert 15 kh, szőlő 8 kh, nádas 33 kh, erdő 1009 kh, és gyümölcsös 1 kh területen feküdt. A műveletlen terület nagysága 386 kh volt 1966-ban.
Állami gazdasági és vállalati hasznosítású volt 1455 kh, szövetkezeti gazdaság 259 kh, tanácsi és egyéb községi gazdaság 56 kh, és kisegítő gazdaság 74 kh. Az 1 kh-on felüli, egyéninek számító 18 gazdaság teljes nagysága 40 kh, a 400 kh-on aluli kisegítő gazdaságok száma 14 volt, összesen 2 kh földterületen, a 400 és 1600 közötti 94 gazdaság 43 k-holdon helyezkedett el.
Az illetményföldek 17 kh-at tettek ki, egyházi gazdaságnak 2 kh számított a község területén. 1966 első félévében újabb 24 lakóház építése kezdődött meg a községben, ugyanakkor Rákhegyen a bányaművelés miatt lakóházak kisajátítása vált szükségessé. Ugyanebben az évben Rákhegyen másik gondként jelentkezett az ásott kutak vizének elapadása. 22 család maradt víz nélkül, így sürgetővé vált a kistelepülésen a vezetékes víz kiépítése.
Az állami tulajdonban lévő lakóházak 90 %-át még a FMBB vállalat kezelte az 1960-as évek második felében is. Az önállósult a Községi Tanács VB elnöke Hering István, titkára Bregócs Gáborné lett. Az 1966-os községi költségvetés lakásgazdálkodásra 41600 Ft-ot, óvoda és napközi otthon fejlesztésre 121900 Ft-ot, általános iskola és napközi otthon bővítésre 128100 Ft-ot használt fel.
A község kereskedelmi egységei közül a Hús- Kenyér és Tejbolt havi forgalma 270000 Ft, a Felső- Kincsesi Vegyes árú Bolté 48000 Ft volt. Az előzőkön kívül még egy zöldséges, valamint egy szövetkezeti bolt üzemelt, az utóbbi Rákhegyen. A zöldségfélék, gyümölcs, tojás és baromfi ellátás javítására heti 2 piacnap megtartását határozta el a Községi Tanács VB ülése azzal az indokkal, hogy Felső- Kincses és Rákhegy lakóinak áruféleségeire van igény Kincsesbányán. Gondot okozott a közlekedés helyzete is. A megyeszékhelyről közlekedő autóbuszok többsége csak Felső- Kincses vonalán érintette a bányatelepet, a Székesfehérvárra utazók csak hosszabb gyalogút megtételével szállhattak buszra naponta. A község lakóinak egészségügyi ellátását az üzemi orvos végezte még 1966-ban, kézi gyógyszertárának forgalma havonta az évszaktól függően 10 és 25000 Ft között mozgott. Szakrendelésre a Móri Járási Intézetbe utaztak a beutalt betegek. A bányatelepen havonta egyszer tartottak nőgyógyászati és gyermek szakorvosi rendelést. Az iskolai egészségügyi ellenőrzést a védőnő végezte.
1967-ben a NOSZF ( Nagy Októberi Szocialista Forradalom ) 50. évfordulójának tiszteletére emlékművet állítottak fel a községben.
A népességhullámzást elősegítette az is, hogy az üzemben dolgozók egy része csak ideiglenes lakója volt a településnek. Ezeknek a bánya adott helyet. Az eltelepülések iránya Székesfehérvár és Mór volt, főleg az 1970-es években. Rákhegyen a kisajátítások kezdetéig viszonylag az állandó lakosság volt jellemző, és ugyanez mondható Felső- Kincses lakóira is.
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
< Előző | Következő > |
---|