A Magyar Kultúra Napja keretében nyílt meg csütörtökön Vincze Mátyás papírmerítő kiállítása az Öreghegyi Közösségi Házban, ahol koncertre is sor került. A "rock&roll közlegények" című esten Révész Sándor lépett fel, aki a Piramissal mai szemmel nézve szinte elképzelhetetlen népszerűségre tett szert, egy generáció életérzését fogalmazva meg a zene nyelvén.

A Magyar Kultúra Napján a város kulturális életének szakemberei, művészei évek óta nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a kultúrakedvelő fehérváriak különböző helyszíneken értékes rendezvényeken vehessenek részt. A hagyományokhoz hűen az ünnep előestéjén a sort idén is az Öreghegyi Közösségi Ház rendezvénye nyitotta meg, ahol kiállítással és koncerttel ünnepeltek a Magyar Kultúra Napjának előestéjén. Az eseményt Szenczi Jánosné, a Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnöke nyitotta meg, aki beszédében megemlítette, hogy munkáiban Vincze Mátyás mindig igényes, a legkisebb apróságokra is nagyon odafigyel. Ami a keze alatt megszületik, az mindig a jó ízlésről és az ötletgazdaságról szól.

A tárlat Vincze Mátyás "fehérmíves" munkáit mutatja be, aki 1992-ig üzemmérnökként dolgozott a Videotonban, ezt követően kezdett el kézi papírmerítéssel foglalkozni. Öccsétől, Vincze Lászlótól tanulta meg a mesterség fortélyait, azóta a papírmerítés a szenvedélye és a kenyérkeresete is lett egyben. Vincze Mátyás bízik benne, hogy van jövője ennek a technikának a többi kézműves és népművészeti remek mellett, mert egészen más élményt nyújt egy könyvet kézben tartani, lapozni, illatát érezni, mint a képernyőn böngészni.

A merített papír alapvetően ma is úgy készül, mint évszázadokkal ezelőtt. Vincze Mátyás a cellulózt vizes közegben péppé foszlatja, közben két olyan összetevőt kever hozzá, amely biztosítja a lap írhatóságát. A papírszínezés egyik módja, ha a pépkészítés során papírfestéket is adagol a mester az őrleményhez. Az elkészített pépből akkora mennyiséget kever be a dézsában lévő vízbe, amely biztosítja azt a lapvastagságot, amire szükség van. A síkbeli méretet pedig meghatározza az alkalmazott merítőszita szélessége, hossza. Ezután következik a merítés, amikor a szita bemerítésével, rázogatásával, szintben tartásával, kiemelésével kialakul egy nyers lapszerkezet a szitaháló felületén. Ráborítja a kád mellé előkészített filclapra, majd ismétli a műveleteket. Ezután kipréseli a víz jelentős részét, majd csipeszekre függeszti a filcekről leválasztott lapokat és száradni hagyja. Ha fehér lapokra van szükség, száraz állapotukban újrapréseli a hullámosodás megszüntetése céljából a lapokat. Ha régies színhatást akar elérni, akkor pedig a fehér lapokat különböző növényi főzetekben áztatja, préseli, szárítja és simító-préseli.

A tárlatnyitót követően a "rock&roll közlegények" című estet tartották az Öreghegyi Közösségi Házban, ahol Révész Sándor lépett fel Horváth Ákossal és Nagy Gergellyel. A produkciót megelőzően Östör Annamária tanácsnok, öreghegyi képviselő mondott köszöntőt, aki kiemelte: a Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. „Immár több mint két évtizedes hagyomány, hogy itt, az Öreghegyi Közösségi Házban az ünnep előestéjén mindig egy-egy különleges kiállítással és egyedülálló zenei élménnyel emlékezünk. „A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” Úgy vélem, Sebő Ferenc gondolatai roppant találóak, főleg itt, az Öreghegyi Közösségi Házban, amely élenjárt ebben. Az egykori igazgató, Tóth István, helyettese, Kolozsvári Kende, valamint a jelenlegi igazgató, Kiss Dorottya és a ház volt és jelenlegi, a kultúra iránt elhivatott munkatársai sokat tettek és tesznek azért, hogy minél több figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, és ezeket közösen éljük meg egy-egy esemény alkalmával.”– mondta Östör Annamária, aki jó szórakozást kívánt minden résztvevőnek a koncertre.

A hazai zenei élet legendás alakjának koncertjére nagyon sokan látogattak el az Öreghegyi Közösségi Házba. Révész Sándor a Generál együttessel már tizennyolc évesen megélte első sikereit, a Piramissal pedig mai szemmel nézve szinte elképzelhetetlen népszerűségre tett szert, egy generáció életérzését fogalmazva meg a zene nyelvén. Szólópályáját nem is annyira a hosszú szünetek, mint inkább az utánuk létrehozott értékálló alkotások jellemzik. Három igényes és egyéni hangvételű albumot készített, 1985-ben, 1993-ban és 2003-ban. A programon megjelentek olyan közismert és nagysikerű dalokat hallgathattak meg, mint a Mozdulatlan utazás, vagy a rock&roll közlegények.