Az első világháború jegyében zajlott a ma délelőtt a Szent István Király Múzeumban. Az érdeklődők „Az Égből dühödt angyal dobolt” – Székesfehérvári ezredek az I. világháborúban című – most is látogatható – kiállítás előkészületeiről hallhattak előadást.

A Fehérváron egykor szolgáló honvédek előtt tisztelegve jött létre még tavaly novemberben az a kiállítás a Szent István Király Múzeumban, melynek „Az Égből dühödt angyal dobolt” – Székesfehérvári ezredek az I. világháborúban címet adták. A kiállításon megelevenednek a Székesfehérváron állomásozó ezredek I. világháborús tevékenységei mind a fronton, mind a mögött.  A tárlat létrehozói ezen túl bemutatják a hátországban lévő hadiárvák, hadiözvegyek és hadirokkantak megsegítésére tett erőfeszítéseket, valamint a háború székesfehérvári emlékeit.

Ennek a nagyszabású kiállításnak szentelték a mai Marosi Arnold napot is, a tárlat létrehozásával kapcsolatos előkészületekbe nyerhettek betekintést a hallgatók különböző előadásokon keresztül. Miközben annak a szerzetes tanárnak, régésznek, muzeológusnak szentelték ezt a napot a szervezők, aki a Szent István Király Múzeum első igazgatója volt. 

A délelőtt folyamán az érdeklődők négy előadást hallgathattak meg. Bányai Balázs történész előadása volt az első, Sarkalatos kérdések az I. világháborús kiállítás előkészítése kapcsán címmel. Mint fogalmazott, a mai nap előadásaival a kiállítás háttéreseményeit szerették volna megmutatni az érdeklődőknek, s azt, hogy milyen előkészületek, munkálatok előzték meg a tárlat létrejöttét. Ezt pedig összekapcsolták a Múzeumi Egyesület közgyűlésével.
Elmondta, hogy a Nagy Háború százéves évfordulójára már 2014-ben megkezdődtek az előkészületek. Az előzetes egyeztetések kapcsán pedig arra az elhatározásra jutottak, hogy a fehérvári ezredek bemutatására fognak koncentrálni a fehérvári kiállítás kapcsán. Ezen belül pedig a katonák tisztes helytállását, dicsőségüket szerették volna megmutatni, kiegészítve ezt olyan témákkal, mint például a hadi újdonságok, vagy az egészségügy fejlődése, vagy akár a tábori lelkészet, amiknek szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ezek megvalósításához szükséges kutatásaik során pedig több ezer oldalt tanulmányoztak át, több más városban szervezett kiállítást tekintettek meg, illetve különböző konferenciákon vettek részt.       

Nagy András, az Országgyűlési Múzeum kiállítás-tervezője I. világháborús kiállítások látványterveinek kérdései címmel tartott előadást. Mint vallja, egy kiállítás megszervezése egy nagyon fontos csapatmunka kell, hogy legyen. S ennek csak egy aprócska része a kiállítás látványa. Elmondta, hogy szerencséjére itt, Székesfehérváron olyan kollégákkal találkozott – dr. Demeter Zsófiával, Bányai Balázzsal, Rangel Istvánnal - akikkel már korábban is dolgozott együtt, s mindegyiküktől nagyon jó ötleteket kapott a helyi dolgoknak a bemutatására.
Elmondta, fontos volt számukra, hogy bemutassák azt, amit a katonák a frontra érkezve tapasztalhattak. Ebből az érzésből próbáltak valamit visszahozni. Ezt úgy sikerült megvalósítani a kiállításnak helyet biztosító szűk helyen, hogy a látogató először Székesfehérvárt, mint katonavárost tekintheti meg, majd onnan egy olyan körletbe jut, ahol annak idején a katonákat felkészítették arra, amire igazán nem is lehet felkészülni, és innen megy tovább egy vasúti kocsiba, ahonnan kilépve a harctéren találja magát ugyanúgy, ahogy a katonák. S onnantól kezdve bekerül a húsdarálóba, amit sokan túléltek, sokan nem.
Beszámolt arról is, hogy a fentiekben taglaltakon túl azt is próbálták megvalósítani, hogy a kiállítást megtekintő fizikai kontaktusba kerüljön az ellenséggel. Így a befüggesztett bábukat látva, érezze a látogató, hogy ez egy brutális, embert próbáló, gyomrot forgató, szörnyűséges jelenet lehetett.       

A bevezető és a tárlat látványelemeit taglaló előadásokat követően dr. Demeter Zsófia történész, a Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott prezentációt „Írások a frontról. Levelek, naplók, visszaemlékezések tanulságai a Nagy Háborúról.” címmel, majd Rangel István I. világháborús tárgyak magángyűjteményekben elnevezésű előadása zárta a sort. 

Mint kiderült, a Nagy Háború eseményeit taglaló kiállítás a fehérváriak körében pozitív fogadtatásra talált. Akik megnézték, azoknak tetszett a tárlat, s nagyon érdeklődőek voltak a téma iránt. Akiknek erre még nem volt lehetőségük, azok ezt megtehetik április 17-ig. A tárlat megtekintésén túl pedig még négy olyan programra invitálják a múzeum munkatársai az érdeklődőket, melyek ehhez a kiállításhoz kapcsolódnak.

Február 24-én 17 órakor Stenczinger Norbert, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kutatója előadása lesz Székesfehérvári 17-es honvédek a Doberdón címmel. 
Március 9-én 17 órakor Soós Péter, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Tárgyi Gyűjtemény Osztály vezetője Az Osztrák-Magyar Monarchia kézifegyverei az I. világháborúban címmel, míg Gondos László muzeológus Az Osztrák-Magyar légierő az I. világháborúban címmel tart előadást.
Március 23-án 17 órakor A nagy háború – Katonáink a fronton elnevezésű felolvasó estet szerveznek zenével és beszélgetéssel, ahol a műsorvezető Czinki Ferenc lesz.
Április 6-án 17 órakor Dr. Demeter Zsófia történész, a Szent István Király Múzeum nyugalmazott igazgatója tart előadást Táborok az I. világháborús frontvonalak mögött címmel.     
A programokra mindenkit szeretettel várnak.