Életútjának állomásait - népi dallamokkal és táncokkal felelevenítő - megható műsorral köszöntötték a székesfehérváriak a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban Kallós Zoltán néprajzkutatót és népzenegyűjtőt 90. születésnapja alkalmából. A számos díjjal elismert Nemzet Művészének Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára” kitüntető címet adományozott, amit dr. Cser-Palkovics András adott át neki.

Mezőföld, Moldva és Gyimes, Kalotaszeg, Mezőség, Válaszút és Bonchida dallamaival, táncaival ajándékozták meg a székesfehérvári népi zenekarok, néptáncegyüttesek, valamint zenészek, énekesek és táncosok az erdélyi magyarság emblematikus személyiségét, az erdélyi magyar népzenei és néptáncmozgalom elindítóját, Kallós Zoltánt. A 90. születésnapját ünneplő néprajzkutatónak megható gálaműsorral kedveskedtek a székesfehérváriak a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az egyes műsorblokkok Zoli bácsi életének meghatározó állomásait idézték fel, énekekkel, táncokkal, dallamokkal.   
Az esten fellépett az Alba Regia Táncegyüttes, az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola, a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Galiba, a Gatyamadzag, a Magos, a Tilinkó és a Szedtevette Zenekar, valamint több szólótáncos, zenész, énekes.

A város nevében elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte az ünnepeltet, akinek átadta a Székesfehérvár Megyei Jogú Város  Önkormányzat Közgyűlése által adományozott „Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára” kitüntető címet.
A díj – amely azokat részesíti elismerésben, akik az élet különböző területein elhivatottsággal végzik munkájukat, tevékenységük példamutató gyakorlásával gazdagítják a várost és annak polgárait – annak a nem székesfehérvári személynek adományozható, aki munkájával jelentős mértékben elősegítette Székesfehérvár szellemi és gazdasági fejlődését, gyarapodását.

Mint az Kallós Zoltán méltatásakor elhangzott, az 1926. március 26-án Erdélyben, a Kolozs megyei Válaszúton született népzene- és néptánckutató a Bartók és Kodály utáni magyar kutatói nemzedék és népművészeti mozgalom erdélyi tevékenységének kiindulópontja. Általa került a magyar örökség térképére a Mezőség népművészete. Népzenei könyvei és lemezei a moldvai, gyimesi, kalotaszegi és mezőségi magyarság meghatározó forráskiadványai, magyar kultúránk továbbörökítésének alapműveivé váltak.
A díjazott hat évtizede áll szoros szakmai és baráti kapcsolatban székesfehérvári tudósokkal, művészekkel és közéleti személyiségekkel. E kapcsolatnak is köszönhető a fehérvári néptánc- és népzenetanítás, valamint a táncházmozgalom kivirágzása.
1992-ben hozta létre a nevét viselő, oktatási és közművelődési tevékenységet végző alapítványt. A szervezet égisze alatt működik a Kallós Zoltán Művelődési és Oktatási Központ. 2010-ben, ugyancsak az alapítvány tevékenységéhez kapcsolódóan avatták fel a Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot, amely a névadó páratlan magángyűjteményéből származó, több ezer értékes népművészeti tárgy és fotó segítségével mutatja meg a hagyományos népi kultúrát.

A magyar népi hagyományok ápolása, a népzenei és néptáncmozgalom szolgálatában végzett alkotói és oktató munkássága elismeréseként átadott kitüntető címmel kapcsolatban dr. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, az nem volt kérdés, hogy ezt meg kell kapnia Kallós Zoltánnak, csak az, hogy erre miért kellett ennyit várni. Hiszen Székesfehérvárnak - mint a nemzet fővárosának - ezeréves történelmével kötelessége és felelőssége azoknak a mozgalmaknak a segítése, akik felvállalják azt, hogy kultúránkat fenntartsuk, értékeit megőrizzük, s hogy segítsük az anyaországból azokat, akik nem itt élnek, hogy kultúrájukat, nyelvüket tovább tudják örökíteni nemzedékről nemzedékre. Ennek pedig igazi nagykövete Kallós Zoltán, aki a városunk hagyományait őrző műhelyek munkáját is segítette.
Ahogy elmondta, a mai esten szereplő táncosok, zenészek, énekesek mindegyikét a tisztelet hozta a Szent István terembe, mely egy hétköznap este megtelt nézőkkel, azokkal, akik szintén Kallós Zoltán tiszteletére jöttek el ide. Majd a legnagyobb tisztelet mellett, az ünnepeltnek jó egészséget, boldog születésnapot kívánt, s Isten áldását kérte rá.      

A gálán a súlyos beteg Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Zoli bácsihoz intézett szavait az est háziasszonya, Vakler Anna olvasta fel. A kultúra – mint fogalmazott – az ember szükségleteinek kielégítésére létrehozott eszközök és módok összessége. "A szükséglet pedig mindaz, ami nélkül nem élhet az ember, a társadalom. S a népek öntudatlanul, a hagyományt követve, kielégítették azokat. Amely népek viszont nem tudták kielégíteni szükségleteiket, elpusztultak.
A művészet is szükséglet. A közösség élményét, az összetartozás bátorító tudatát is adja, miközben gyógyít, vigasztal, gyönyörködtet.
Mint vallja, a teljes értékű élethez hozzátartozik a közéletben vállalt munka, a jónak megismert ügy képviselete, eszmékért folytatott küzdelem. A szeretet nem érzelem, hanem parancs. A szép alkotásának hagyományait kutató, feljegyző, ápoló, a gyermekeknek a teremtés örömét tanító hagyományőrzők a boldogabb élet kovácsai, a mai szorongóvá lett ember orvosai. A jövőt formáló nemzetépítők, ahogyan az Kallós Zoltán! Zolti, Isten éltessen! Zoli bácsi, Isten éltessen!"

Az ünnepség keretében Spányi Antal megyés püspök arról beszélt, hogy Kallós Zoltán 90 életévébe mennyi mindennek kellett beleférnie: elszakadás s visszatérés, az újra elszakadás fájdalma, a szülőföldön a kisebbségi lét keserűségének megtapasztalása, küzdelem a megmaradásért, egy szebb, igazabb jövőért, a minden embernek – a magyarnak is – kijáró autonóm létért, remények ébredése, gyökeret-vesztett emberek árulása miatt a remények megtorpanása – szégyenletes módon, majd mégis újra felébredése és lángolása……, s ki tudja még mi minden.
A világszerte ismert és szeretett emberről az a szó jutott eszébe, hogy tanítok. Számára ugyanis Kallós Zoltán tanár úr tanít életével és munkásságával. Életútja megmarad a gyökerek szereteténél és tiszteleténél, hiszen a gyökér erőt ad ahhoz, hogy sikerüljön azt a küldetést beteljesíteni, amihez a tehetséget a jó Isten adta. Köszönjük, hogy Kallós Zoltán tanít ősi kultúrák megőrzésére, s szinte egész léte tanít bennünket. A jó Isten áldását kérte mind Kallós Zoltán jelenére, mind az elkövetkezendőkre, hogy vele a találkozás élményét még sokszor átélhessük. "Köszönjük, hogy Tanár úr életével, munkájával bátran mondhatja: tanítok. Isten őrizze meg nekünk még hosszú ideig!"