Székesfehérvár Önkormányzata, a KLIK Székesfehérvári Tankerülete, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum, valamint a Székesfehérvári Intézményi Központ együttesen közel másfél milliárd forintot fordított összesen a tavalyi évben és idén bölcsődék, óvodák és iskolák felújítására, fejlesztésére, karbantartására.

A saját erős, illetve a különböző pályázatok és támogatások által megvalósított beruházások mindegyike azt szolgálja, hogy Székesfehérváron a minőségi oktatás minél jobb és komfortosabb körülmények között folyjon. 

A székesfehérvári köznevelési intézményekhez kötődő fenntartói, működtetői jogokat, hatásköröket gyakorló szervezetek ma délelőtt a Hiemer-házban közös sajtótájékoztatón számoltak be a 2015/2016-os évben megvalósított beruházásaikról, fejlesztéseikről. Székesfehérvár polgármestere, a KLIK Székesfehérvári Tankerületének igazgatója, valamint a Székesfehérvári Szakképzési Centrum és a Székesfehérvári Intézményi Központ főigazgatói azokról a karbantartási, fenntartási, felújítási és beruházási munkálatokról adtak tájékoztatást, amiket az elmúlt évben hajtottak végre, valamint az idei évben valósítanak meg a székesfehérvári bölcsődék, óvodák, valamint iskolák épületeiben.

„Úgy érezzük, hogy csak együttműködésben és egymás munkájának támogatásával tudjuk ezt a stratégiailag nagyon fontos területet fejleszteni és erősíteni. S attól még, hogy az elmúlt években megváltoztak bizonyos fenntartói felelősségek, jogok, lehetőségek, az még nem azt jelenti, hogy az iskolákat kitolták volna a város közigazgatási határán kívülre, és Székesfehérvárnak ne lenne köze a fehérvári intézményekhez. Így e tekintetben mindegy, hogy ki a fenntartója és a működtetője egy intézménynek, nekünk mindig a lehető legjobb megoldásokat kell megtalálnunk.” – ezzel kezdte tájékoztatóját dr. Cser-Palkovics András polgármester.
Beszámolt arról, hogy az önkormányzat jelentős anyagi eszközöket fordít olyan épületekre is, ahol már fenntartói szerepe nem lenne, de mivel fehérvári diákok járnak oda, támogatja az intézményt. Itt hangsúlyozta, hogy az együttműködés eredményre tud vezetni.
A jelenlévőknek tájékoztatást adott arról, hogy Székesfehérvár Önkormányzata a tavalyi és az idei évben az oktató-nevelő feladatokat végző intézményekre - bölcsődékre, óvodákra, iskolákra - nagyságrendileg másfél milliárd forintot költ. Ebbe a működtetési feladat nem tartozik bele, hanem kifejezetten a felújítási, beruházási és karbantartási támogatásokat jelenti. Majd példaként említett néhány már megvalósított projektet, így több óvoda- és iskola-felújítást. Míg összességében a legnagyobb beruházásként a Teleki Blanka Gimnázium belső homlokzatának 220 millió forintos felújítását emelte ki, ami teljes egészében önkormányzati forrásból valósul meg.
Elmondta, hogy az önkormányzati beruházások állami, illetve európai uniós forrásokból tudnak megtörténni, illetve közvetlen, saját forrásként szolgál a helyi gazdaság által befizetett helyi adó. Így tavaly és idén is jelentős összeget fordítottak az intézmények karbantartására és felújítására az Ybl-programon keresztül, ami a következő esztendők során is így fog történni.
Hozzátette, hogy az intézmények nagyon vegyes állapotban vannak, s a régi épületeknél gyakran előjönnek a „betegségek”, adott esetben a tetők beázásai, amiket teljes tetőfelújítással, gyűjtők kialakításával, csapadékvíz-elvezetéssel próbálnak orvosolni.  
Végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben is komoly összegeket tudnak majd fordítani köznevelési intézmények felújítására, korszerűsítésére európai uniós forrásokból, részben a TOP keretében, részben más pályázatok útján. 

„Az együttműködés és egymás segítése, valamint a kölcsönös tisztelet volt jellemző az elmúlt három évben a működtető önkormányzat és a fenntartó állami hivatal között.” – mondta el Török Szabolcs, a KLIK Székesfehérvári Tankerületének igazgatója, aki hozzátette, ez alapján mondja azt, hogy jó Székesfehérváron diáknak lenni. 
Mint hozzátette, a KLIK a mindennapos nevelés-oktatás szakmai feladatainak finanszírozását látja el. Ez adott esetben bérjellegű kiadás tekintetében Székesfehérváron havi közel 330 millió forintot tesz ki. Elmondta, hogy március végére valamennyi szállítói kintlévőség kiegyenlítése megtörtént a KLIK Székesfehérvári Tankerülete részéről.
Beszámolt arról, hogy uniós, illetve hazai pályázati forrásokból tudnak megvalósulni a fejlesztéseik. Megemlített ezek közül néhányat, a teljesség igénye nélkül. Így beszélt az innovatív iskolák fejlesztése pályázatról, melynek során négy székesfehérvári intézményben valósultak meg egészséges életmóddal, tanulók környezettudatos nevelésével, erdei iskolák, ökotáborok szervezésével kapcsolatos feladatok, több mint 50 millió forint értékben.
A legnagyobb siker idén év elején valósulhatott meg a TIOP 1.1.1. projekt keretében, melynek során 156 millió forint értékben vásárolt az intézményfenntartó központ informatikai eszközöket székesfehérvári iskolák részére. Ennek során kiemelte a digitális írásfejlesztés jelentőségét a mai világban a köznevelési intézmények vonatkozásában.
Ezen túl a testmozgás fejlesztését hangsúlyozta, így a mindennapos testnevelés órák jelentőségét, amihez különböző eszközökkel hozzájárulva segítették a fehérvári intézményeket, két államilag finanszírozott pályázat útján. Majd szólt két iskolai könyvtár fejlesztéséről is.
Végül beszámolt a Határtalanul hazai programról, melynek keretében fehérvári diákok utaznak a történelmi Magyarország vidékeire – jellemzően Felvidékre és Erdélybe -  mintegy 10,9 millió forint értékben. Majd elmondta, hogy a Nemzeti Tehetség program kapcsán egy intézményük 2,8 millió forintot, míg egy másik 1,1 millió forintot kapott tehetségfejlesztésre.
Összegezve, európai uniós és hazai forrásokból összesen 240 millió forinttal tudta támogatni a köznevelési intézményeket a KLIK.    

Kulcsár Szilvia, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatója azzal kezdte tájékoztatóját, hogy elmondta, egy új szervezet számára minden feladat új. Amikor tavaly létrejött a Szakképzési Centrum akkor egy olyan speciális helyzet állt elő, hogy a város intézményei közül kilenc szakképző intézmény szinte kiszakadt a város életéből vagyonkezelés szempontjából, egy kézben tartva a fenntartást és a működtetést. Azonban a mindennapokat továbbra is a város részeként éli valamennyi iskola, s az együttműködést továbbra is igyekeznek ők maguk is segíteni. Majd megköszönte az önkormányzatnak azt a támogatást, amit részükre nyújt, példaként említve a Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola leégett tornaterme kapcsán tapasztaltakat.
Elmondta, hogy költségvetésükből mintegy 200 millió forintot tudtak különíteni arra, hogy intézményeiket valamilyen formában felújítsák, karbantartsák.
Hangsúlyozta, hogy meglátása szerint minőségi munkát csak minőségi alapanyagból lehet elvégezni. Így 46 millió forintot költöttek már az első félében szakmai anyagok vásárlására a különböző szakmunkák elsajátításához.
Majd „a külső húzza a belsőt” – szlogennel élve, rámutatott arra, hogy igényességre nevelni csak úgy lehet egy szakembert, hogyha a környezete nem elhanyagolt. Erre hangsúlyt fektetve végeztek el több iskolában festéseket, padlózatcseréket.
Nagy beruházásaik is megvalósultak, mint arról beszámolt. Példaként említette meg a Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium teljes kazáncseréjét, vagy a Bugát Pál Középiskola és a Jáky József Középiskola külső sportpályáinak felújítását.
Majd a jelenleg folyamatban lévő, régi Tini ABC felújításáról szólt. Arról a tanműhelyként funkcionáló épületről, ami hamarosan visszakapja a régi profilját és újra tanbolt lesz. Mint kiemelte, a munkálatok 90 %-át a diákok végzik tanműhelyi óra keretében. Ez a teljes gépészeti rekonstrukción túl a belső vakolást, burkolást jelenti, mindössze a nyílászárókat készíttették külső vállalkozóval. Ahogy a főigazgató fogalmazott, ez az a feladat, amivel motiválni lehet a szakma iránt a tanulókat.
Végezetül említést tett több iskolájukban folyó tetőcserékről, illetve szigetelési munkálatokról, és jövőbeni felújítási terveikről. Míg szakmai újításként említette meg azt az országosan egyedülálló projektet, ami az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium épületében egy olyan terem kialakítása lenne, amiben intelligens rendszerek telepítését és karbantartását tudnák megvalósítani a villanyszerelő tanulók.
Beszámolt arról az új régiós feladatukról, miszerint a jövőben gyakorlati program keretében három megye munkáját összefogva, mentorálnak cégeknél gyakorlatot végző diákokat. 

Eszéki Ágnes, a Székesfehérvári Intézményi Központ főigazgatója arról beszélt, hogy önkormányzati forrásból gazdálkodva, összesen 27 telephelyen van feladatuk az intézmények működtetése tekintetében. Mint fogalmazott, alapfeladatuk a megfelelő szintű pedagógiai munka biztosítása, vagyis „jó gazda módjára” eszközökkel, biztonságtehcnikai fejlesztésekkel segítik az intézmények munkáját. Az iskolákkal, intézményvezetőkkel, pedagógusokkal napi kapcsolatban vannak, így a felmerülő problémákról, gondokról azonnal értesülnek.
Elmondta, hogy tavaly 99 millió forintot költöttek beruházásra, illetve kisebb felújításokra, amelyek biztosították az intézmények zökkenőmentes működését. Szólt arról, hogy összesen 25 karbantartóval van kapcsolatuk, akik a napi javításokat végzik el az épületekben. Munkájukat anyagok vásárlásával segítik, ez 2015-ben 12,3 millió forint volt.
A speciálisabb szakmai tudást igénylő munkákat külső vállalkozók segítségével végzik el, ezek értéke tavaly 4,4 millió forintot tett ki.
A SZIK által megrendelt felújítások összege közel 42 millió forint volt, ezek között parketta-felújítás, burkolatcsere, vagy éppen tornateremben térelválasztó függöny is készült.
Kiemelte, hogy a Városfejlesztési Kft-vel is van megállapodása a központnak. 2015-ben 25 millió forintot kaptak arra, hogy a karbantartási és az apró felújítási feladataikat segítsék - a kapcsolat velük is kiváló. 
Hozzátette, hogy az összegzett számban – azaz a 99 millió forintban - nincsen benne a működéshez szükséges rezsiköltség, valamint az a 33 millió forint sem, amit tisztítószerekre költenek.