"Gábor atya szelíd, mosolygós kedvessége áthatotta az egész termet." - nyilatkozta a programról hírportálunknak Zemlényi Katica, a kórus karnyagya - "Arról prédikált, hogy a Megváltó Krisztus életet adott nekünk, azt akarja, hogy éljünk. A szeretet = élet. Láthatóan megrendültek ettől az üzenettől, és sokan morzsolgatták a könnyeiket az énekek alatt."

 

A Vox Mirabilis Kamarakórus szép, húsvéti alleluja feldolgozásokkal készült, az éneklést ajándékként „adták át”. Közvetlenek, nyíltszívűek és nagyon hálásak voltak a fogvatartottak. Szép volt látni, hogy az elítéltek olvasták fel az olvasmányokat, olyan kifejezően és folyamatosan, amit templomban ritkán hallani.

 

A prédikációra is többen odafigyeltek, számukra az egyszerű szavak is sokatmondóak voltak: Jézus az emberek iránti szeretetből vállalta a kereszthalált, feltámadásával tanúsította, hogy nem a halál az úr. Isten szeretettel vár minden embert, hiszen számára mindenki egyformán fontos, és mindenki képes lehet visszatalálni Hozzá. Isten akkor is vár ránk, ha esetleg eltávolodunk tőle "ha te elfordulsz is, én akkor is szeretlek".

 

Az irgalmasság, és a túláradó szeretet különös hangsúlyt kapott a prédikációban.

 

 

Néhány gondolat a kórustagoktól:

 

„Elgondolkodtató volt, hogy nem szabad elítélnünk a bűnösöket, mert egyedül Isten ítélheti el őket. Mi az én bűnöm az övékhez képest? De tudhatom-e bizonyosan, hogy kevesebb, csak azért, mert a világi törvények szerint az enyém nem bűn? Isten törvénye más mérce.”

 

„A tágra nyílt szemű fogvatartottak egyszerűsége döbbenettel töltött el. Vajon melyik miért lehet ott? Mit követhetett el? Jó lett volna elbeszélgetni egyik-másik emberrel. Megbánták-e már tettüket? Ha most kimehetnének, hogyan folytatnák az életüket? Kit hagytak otthon, ki várja őket…?”

 

„Engem nagyon megérintett a börtönmise hangulata és a lelkesedés a börtönlakók részéről, hogy sokféle különböző ember ült ott egymás mellett, és együtt, egyként vettek részt a misén. Tényleg látszott rajtuk, hogy örülnek nekünk, megérezték, hogy adtunk nekik valamit a kórusmuzsikán keresztül.”

 

„Végig azt éreztem, hogy áldás van a szolgálaton. Gábor atya őszinte szeretete, ami feltétel nélkül elfogadó és nem megítélő, nagyon felemelő volt. Könnyűvé tette ezt a találkozást nekünk is, a fogvatartottaknak is és az őröknek is. Természetesen gördülékeny volt az egész, és átitatta a szeretet. Szemmel láthatóan az őröket is megérintette a mise, az éneklés, és ez a találkozás.”

 

"Mindenki nagyon hálás volt a kórus szolgálatáért: meleg szívvel köszönték a fogvatartottak, az őrök és Gábor atya is, remélve, hogy máskor is meglátogatjuk őket. Igen! Karácsonykor is elmegyünk!" - nyilatkozta a karnagy.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."