Magyarországi ősbemutatója lesz Székesfehérváron Robert Musil A rajongók című drámájának. Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ igazgatója, dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, az előadás rendezője és Zoób Kati designer, az előadás jelmeztervezője tartottak tájékoztatót az előadásról.

 A bonyolult történetvezetésű, szenvedélyes színmű különös szellemi gazdagságot ígér a nézőknek, a látványvilágban az art déco stílusában megjelenő komplikált és ravasz minimalizmus jegyében. A székesfehérvári bemutatóra április 23-án kerül sor.


A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös magyarországi ősbemutatót tart a Vörösmarty Színház: Robert Musil A rajongók című színművének premiere a budapesti Jurányi Házban lesz április 14-én, a székesfehérvári bemutatót április 23-án tartják. 

Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, az előadás rendezője elmondta, hogy 20 éve magában hordozott álma megosztani az emberekkel azt a szellemi élményt, amit Musil színműve áraszt. Az író munkássága nélkül az európai irodalom csonka maradt volna – bár nem tartották írófejedelemnek, sokáig egy szűk értelmiségi rétegen kívül nem ismerték, és a legnagyobb regényét, A tulajdonságok nélküli embert sem tudta befejezni halála miatt. A rajongók, ami 1993-ban jelent meg magyar fordításban, bizonyos szempontból előfutára Musil nagyregényének – mondta el dr. Szikora János: „Azért fordultam a Tavaszi Fesztiválhoz, mert úgy gondolom, hogy ennek a műnek az ősbemutatója megérdemli azt a szellemi rangot, amit Magyarországon ez a kulturális rendezvénysorozat képvisel.”

A 2016-os, 36. Budapesti Tavaszi Fesztivált április 8. és 24. között rendezik: több mint 150 előadást kínál több mint 60 helyszínen az összművészeti ünnepély, ahova a világ minden tájáról érkeznek művészek a magyar kiválóságok mellett. „A fesztivál sikere a közösség sikere kell, hogy legyen: a művészeké és a nézőké is egyben. A tradicionálisan zenei rendezvényen több éve részt vesznek színházak, galériák és kulturális közterek; akkor lesz a sajátunk és a miénk, akkor fogjuk szeretni igazán, ha mindannyiunkat megszólít. A rajongók bemutatójának helyszíne, a Jurányi Ház számos fiatal alkotónak ad helyet, sok újdonság született ott társművészetek találkozásából, a kortárs szellemiség jegyében.” – mondta Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ igazgatója.

„Ez egy nehéz darab. Nehéz befogadni, másfelől pedig nagyon nehéz eljátszani. A kiváló esszéíró, filozófus, matematikus szerző szaktudása intenzíven átüt a színdarabban. A szereplők egy bonyolult, szenvedélyes történet bemutatása mellett hosszan filozofálnak lételméleti kérdésekről. Ez a kettős bonyolultság szellemi gazdagsággal ajándékozza meg az odafigyelő, türelmes nézőt.” – fogalmazott dr. Szikora János.  A rajongók öt fiatalember: a három fiú és a két lánytestvér szellemi-érzéki szimbiózisban él együtt, majd 2 megkötött házassággal szétszakad a csapat; az egyik párban öngyilkos lesz a fiatal férfi, a lány pedig újra házasodik egy idős professzorral – ekkor jelenik meg az ötödik fiatalember, és a lányt elcsábítva kirántja a kapcsolatból, majd megszökteti. Itt kezdődik a darab, itt kezdődnek a további bonyodalmak, hiszen az ifjú szöktető elcsábítja a ház úrnőjét, a magára maradt férj pedig majdnem kapcsolatot kezd a saját unokahúgával – a befejezés a megoldhatatlan erkölcsi dilemmák miatt nagyon talányosan alakul.

A 20-as évek miliőjében játszódó történet ugyan messze van tőlünk, de a rajongás nem: „A rajongás minden ember életében jelentkezik, rövidebb-hosszabb időszakasz, a fiatalságnak az a paradicsomi állapota, amelyben ’még minden megtörténhet’. Ez egy fantasztikus időszak, de ugyanakkor hatalmas, elsősorban erkölcsi csapdákat rejt: minél jobban kitolódik, az egyszerű hétköznapi élet annál nehezebben valósítható meg. Ezzel válik végtelenül korszerűvé ez a színdarab.” – foglalta össze dr. Szikora János. A próbafolyamatot hosszú olvasó-elemző időszak előzte meg – így lesz képes az előadás elgondolkodtatni, hiszen minden mondata üzenet: a majd 10 évig írt színmű mélyről jön, és akit megtalál a nézők között, azt nagyon mélyen találja meg, mondta a rendező.  Ennek a megvalósításában nemcsak a szavak vannak az előadás segítségére, hanem a jelmezek is, amelyek dr. Szikora János szavaival élve költemények, jelek és jelzések a korról.