A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban tartották a Mihályi Gyuláné emlékére 2007-ben létrehozott „A zenei nevelésért” Alapítvány emlékhangversenyét. A rendezvényen két díszvendéget köszöntöttek, majd három kategóriában átadták a Zenei Nevelésért Díjat. Az alapítvány létrehozóit, valamint a zenei nevelésért sokat tett pedagógusokat Brájer Éva alpolgármester köszöntötte.

Zsúfolásig megtelt zenekedvelőkkel a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent István terme, ahol a Mihályi Gyuláné Eszti néni egykori énektanár emlékére létrehozott „A zenei nevelésért” Alapítvány emlékkoncertjét tartották. Az egybegyűlteket az alapítvány elnöke, Hartyáni Judit köszöntötte, aki az ünnep jelentőségéről beszélt. „A muzsika betölti szívünket, lelkünket, amely szeretetünk, megbecsülésünk jele az ünnepeltek, díszvendégeink, díjazottaink előtt.” – fogalmazott. Elmondta, hogy Eszter napján Mihályi Gyuláné Eszti néni munkásságára emlékeznek, amikor a szellemi örökségét ápoló zenepedagógusoknak a Zenei Nevelésért Díjakat átadják. Köszönet, meghajlás előttük ez az ünnep, ez a hangverseny.

Bartók Béla születésének 135. évfordulója tiszteletére elsőként a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzőjének egy műve csendült fel. Majd az este díszvendégeinek köszöntésére került sor. 

Horányi Ottilia karnagyot egyik volt tanítványa, Kneifel Imre karnagy köszöntötte. Oti néniről úgy beszélt, mint egy olyan pedagógusról, aki egész életében tanított, s tanít a mai napig is. Egyike azon tanároknak, akik minden cselekedetükkel, minden mozzanatukkal tanítanak, példát mutatnak. Majd saját élményeit megosztva a hallgatósággal arról beszélt, hogy a tanárnőnek köszönhetően sok fehérvári – köztük többen a zenei pályát választó egykori diák - rengeteg alkotást, kari művet ismerhetett meg. Tanítványainak azt adta át, hogy zenével élni sokkal szebb és jobb, mint nélküle. 

Készné Pintér Ilona hegedűtanárnőt, a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Fekete Ferenc méltatta. Kiemelve azt, hogy Ilike már egészen kiskorában elköteleződött a zene iránt, s abban a zeneiskolában tanult hegedülni, ahol később 1977-től a mai napig hegedűt tanít. Majd egykori elődjét – Borlói Rudolf volt iskolaigazgatót - idézve jellemezte a hegedűtanárnőt, aki türelmesen, jó érzékkel nyúl a hibákhoz, helyesen javít, s ha kell, segít nekik. Határozottan, célratörően vezeti növendékeit, képességüknek megfelelően. Elhangzott, hogy az elmúlt évtizedek során közel ezer diák fordult meg a kezei alatt. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar egykori tagjaként pedig mindig jó példával járt tanítványai előtt, megszerettetve velük a közös muzsikálás élményét.

A rendezvényen jelenlévőket Székesfehérvár Önkormányzatának képviseletében Brájer Éva alpolgármester köszöntötte, aki kiemelte Mihályi Gyuláné Eszti néni gyermekeinek nemes gondolatát, hogy édesanyjuk életútja iránti tiszteletüknek köszönhetően létrehozták az alapítványt mindazon kezdeményezés támogatására, amely magáénak érzi itt városunkban, hogy gyermekeink az éneklés, a komolyzene, a népzene által művelődjenek. Majd hangsúlyozta mind Szőnyi Erzsébet, mind az alapítvány elnökének, Hartyáni Juditnak a szerepét, akik ebben a kezdeményezésben nagy segítségére voltak a családnak.
Beszélt arról is, hogy a közös éneklés egy olyan nevelési eszköz, amelyben a gyermek nem érzi, hogy nevelik és mégis olyan hatásai vannak, mint például a pontosság, alkalmazkodás, fegyelmezettség, empátia, és a legfontosabb: az öröm meglelése. „Aki nem élheti át, nem élhette át a közös zenélés, közös éneklés örömét, nem tudja, mekkora veszteség érte. Akit pedig olyan ikonikus tanárnő tanított, mint Eszti néni, nem tudhatja, mekkora szerencse érte. Hiszen Eszti nénitől mindezeken felül sokkal többet kaptunk.” – fogalmazott az alpolgármester.
Végezetül azzal zárta: „Sokkal több a zenei nevelés annál, mint azt első hallásra gondolnánk, ezért is megtiszteltetés ennek az alapítványnak a támogatása, amely azokat a személyeket díjazza, akik Bartók és Kodály nyomdokain a gyermekeinknek átadják ezt a szellemiséget, sokkal többet tesznek, mint azt ők a mindennapokban gondolják. Köszönet érte!” 

A Zenei Nevelésért Díjat Szőkéné Fábián Irén, Kapásné Lévai Edit, valamint dr. Szabó Balázs vehette át.

Szőkéné Fábián Irént Filkornné Sándor Rózsa méltatta. Elmondta, hogy az óvónő 1982 óta dolgozik a Sziget Utcai Óvodában, ahol munkáját mindig lelkesen, nagy odaadással végezte és végzi. A gyermekek zenei nevelésében élen járt, 1982-től az Ikarus Női Kar tagja, majd alapító tagja az Ikarus Vegyes Karnak, 1999-ig az egyesített Alba Regia Vegyes Karban énekelt. Tudását a saját óvodai csoportján kívül nemcsak óvodájában, hanem Székesfehérvár városában is kamatoztatta, kamatoztatja. 1996-tól 2009-ig városi „Játék és tánc” munkaközösség vezetője volt. Foglalkozásain szinte a város minden óvodájából, valamint a környező települések óvodáiból is részt vettek. Jelenleg a Művészetre Nevelés munkaközösség aktív tagja. Az óvodai zenei nevelés terén az értékmegőrzést, hagyományápolást tekinti fő feladatának. A játékos tánc mozgásanyagát, a játékokat, táncokat minden esetben a ritmusképzés, a metrika, az ütem, a ritmus- és a tempóérzék fejlesztésének szolgálatába állítja. Munkájára jellemző Kodály Zoltán alábbi idézete, amit az óvodai zenei nevelés terén valósít meg: „Minden gyermeknek joga, hogy az iskola kezébe adja azt a kis kulcsot, amellyel, ha ő is akarja, bejut a zene csodakertjébe, s azzal egész élete értékét megsokszorozza.”

Kapásné Lévai Editet Wágnerné Ughy Tünde méltatta. Arról beszélt, hogy a Kodály Zoltán Általános Iskolában 31 évvel ezelőtt alapított Kicsinyek kórusát végigkísérte Edit néni szakmai elhivatottsága, igénye a szép éneken való megszólalásra, a tiszta intonációra, a kifejező előadásmódra. Ennek köszönhetően a kórus számos nívós elismerést zsebelt be. Elmondta, hogy a tanárnő az elmúlt 40 év alatt több ezer gyermekkel ismertette meg zene világát, szította fel bennük az éneklés iránti lelkesedés lángját. Tanítványai közül sokan választottak a zenei pályát. Az egykori növendékből pályatárssá vált kolléga megköszönte Edit néninek a kedvességét, a türelmét, az énekórák sokszínűségét, a mindig igényesen és átgondoltan kiválasztott kórusműveket és a jobbnál jobb beéneklő gyakorlatokat, amikkel mindig ráhangolta tanítványait a közös éneklésre.

Dr. Szabó Balázst Lőrincz Tamás méltatta. Azzal kezdte, hogy a zenetörténész olyan családba született, ami mind zenei, mind egyházi tekintetben alkalmassá tette arra, hogy elkötelezett nevelővé váljon. Majd beszélt szerteágazó tevékenységéről, amit nem csupán Székesfehérvár, de az egész ország zenei neveléséért tesz, vagy akár határainkon túl is. Szólt zenei témájú előadásairól, illetve az irodalom és a zene összefonódását vizsgáló előadásiról. Megemlítette a személyes élményeken alapuló ugyanakkor megalkuvást nem tűrő szakmaisággal ötvözött zenekritikáit is, amiket rendszeresen ír. Doktori disszertációját Bartók Béla szólószonátáinak nagy összefoglaló elemzéséből írta. Kiemelte református kántori tevékenységét is. Elhangzott, hogy a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola hegedűtanára, zenetörténet óráin túl tanít a Győri Főiskolán operatörténetet, jazztörténetet, hegedűrepertoár-ismeretet, esztétikát, népzenetörténetet. A méltató elmondta, hogy Balázs több zenekart is alapított mindezen tevékenységeken túl, s jelenleg a 2000-ben létrehozott Musica Bella Zenekar művészeti vezetője. Az egykori zenekari tag Balázsról úgy beszélt, mint arról a személyiségről, aki maga körül közösséget teremt. A pedagógust, a zenei nevelőt köszöntötte, akinek kiemelte személyes odafigyelését. Mint fogalmazott, jó a közelében lenni, s az a figyelem, amit ő ad, vagy adott, az elkíséri az egykori tanítványokat. Majd azzal zárta, hogy Székesfehérvár értelmiségének feltörekvő nemzedéke tekinthet rá szinte pótszülőként. 

Az este folyamán a díszvendégek és a díjazottak egykori és jelenlegi tanítványai muzsikáltak közösen, az elismerésekben részesült zenepedagógusok iránti tiszteletük jeleként. Felcsendültek hangszeres darabok, különböző kórusművek, gyerekdalok. A rendezvényt a jelenlévők közös éneklése zárta.