A négy évvel ezelőtti lengyel-ukrán közös rendezésű Eb-hez képest 50 százalékkal nagyobb bevételt vár az idei, franciaországi tornától az Európai Labdarúgó-szövetség. Nem csak pénzben, nézőszámban is rekordot hoz a megmérettetés, köszönhetően annak, hogy minden eddiginél több, 24 csapat vehet részt az eseményen.

A selejtezőkben indult 53 országból 24 vehet részt az Eb-n, és a több csapat több mérkőzést, szám szerint 51 találkozót jelent, azaz előre borítékolható, hogy nézőcsúcsot hoz a kontinenstorna. Mégpedig nemcsak a lelátókon, hanem a televíziók előtt is, és ez igencsak megemeli a közvetítési jogdíjak, valamint a szponzori szerződések értékét.

Az UEFA ennek köszönhetően a legutóbbi, 2012-es, lengyel–ukrán rendezésű Eb 300 millió eurós bevétele után az idén ötven százalékkal magasabb, 450-500 millió eurót vár a kontinenstornától, ami annak fényében reálisnak tűnik, hogy a korábbihoz képest nyolccal több csapat nyolc újabb piacot nyit meg. Az Európai Labdarúgó-szövetség a 2014 és 2018 közötti négyéves ciklusban egy új, központosított modell szerint értékesíti a szponzori jogokat. Az átalakított csomagok nemcsak a 2016-os Európa-bajnokság meccseit tartalmazzák, hanem a selejtezőmérkőzéseket, továbbá a 2014-es futsal-Eb, a 2015-ös U21-es Európa-bajnokság, a 2017-es női Eb meccsei, valamint a 2018-as világbajnokság európai selejtezői is részei a központosított jogoknak.

E szerint az új modell szerint írta alá a szerződését az UEFA-val tíz óriáscég, amely a labdarúgótornák globális szponzora lett. E tíz vállalat az Adidas, amely az Eb hivatalos labdáját, a Beau jeu-t adja, a Carlsberg, a Coca-Cola, a Continental, a Hisense elektronikai cég, amely az első kínai támogató az Eb-k története során, a Hyundai-Kia, a McDonald’s, az Orange, a SOCAR, illetve a Turkish Airlines, az első légitársaság, amely egy kontinenstornát támogat. A cég Facebook-akciókkal, valamint a kijutott országokból indított charterjáratokkal igyekszik a futballrajongók kedvében járni. A globális támogatók mellett az Európa-bajnokságnak van hat francia, nemzeti szponzora, az Abritel HomeAway, a Crédit Agricole, a Francaise des Jeux, a La Poste, a Proman, illetve az SCNF.

Az UEFA, ahogy azt már a Bajnokok Ligája, valamint az Európa-liga kapcsán megszokhattuk, a kontinenstornára kijutó csapatokat, valamint az ott elért eredményeket is jutalmazza. Az Eb-re való kijutásért nyolcmillió eurót kapott minden egyes nemzeti válogatott, a tornán egy döntetlenért 500 ezer eurót, míg a csoportmeccsek során egy győzelemért egymilliót kapnak a nemzeti szövetségek az UEFA-tól. Az Eb-győztes válogatott a döntőbeli sikerért nyolcmilliót kasszírozhat, míg a finálé vesztese ötmillióval gazdagodik. A labdarúgó-szövetség előzetes számításai szerint a végső győztes a csoportmérkőzések, valamint az egyenes kieséses szakaszban elért sikerekkel együtt mintegy 27 millió eurót tehet zsebre.

Értékes válogatottak

A transfermarkt.com már az Eb előtt összeállított egy rangsort az egyes keretek összértékéről. Ebből kiderül, hogy a kontinensbajnokságon szereplő válogatottak összértéke 5,3 milliárd euró, és legutóbbi Eb-n diadalmaskodó spanyolokat tartják a legértékesebbnek, 628 millió eurós összértékkel, őket a németek követik 580 millióval, míg a dobogó harmadik fokára Belgium került 466,55 millió euróval.

Ezen a listán a magyar válogatott az utolsó helyen szerepel 31,13 millió eurós összértékkel, csoportellenfeleink közül Portugália a 6. (322,70 millió euró), Ausztria a 13. (130,35), Izland pedig a 22. (41,55).

Az Eb legértékesebb játékosa a 110 millió eurót érő portugál Cristiano Ronaldo, a 75 milliós német Thomas Müller, illetve a 70-70 millió eurót érő lengyel Robert Lewandowski és a belga Eden Hazard. A transfermarkt.com az Eb-n szereplő 250 legértékesebb labdarúgót felsorakoztató listájára csupán egy magyar játékos került fel, Dzsudzsák Balázs, aki a 234. helyen szerepel, 6,25 millió eurós értékkel (érdekesség, hogy az oldal szerint karrierje csúcsán a magyar válogatott csapatkapitánya még 18 milliós értékkel büszkélkedhetett).

Az összeállítást teljes terjedelmében a Marketing&Media magazin legújabb számában olvashatja el.

(MMOnline)