A Seuso-kincs mellett talán a Kárpát-medencében előkerült leletek közül a leghíresebb és legtitokzatosabb az az aranyedény együttes, ami 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában, és jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincs-együttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett. A tíz kilogrammnyi aranylelet hű másolatát – ami a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van - most bemutatják a Szent István Király Múzeumban is.

Ugyanúgy, mint annak a bécsi szablyának a hű másolatát is, aminek eredetijét vélhetően a fehérvári Bazilika kincstárában őrizhették hosszú évekig, mielőtt több mint 500 éven át a német királyok és császárok koronázási díszkardjaként szerepelt. Eredetije ennek is jelenleg szintén Bécsben van.

Mindezen túl bemutatásra kerül a prágai Szent István-kard hű másolata is, aminek eredetijét első királyunk, Szent István egykori tulajdonaként tartanak számon. A feltételezések szerint a fegyvert Gizella királyné hozta magával hozománya részeként. Földbe soha nem került, hosszú ideig az Árpádok kincstárának része volt, majd Fehérváron, a Bazilikában helyezték el. Jelenleg a prágai Szent Vid Székesegyházban ereklyeként őrzik. Másolata a Szent István Király Múzeum tulajdona.

A kincseket felsorakoztató kiállítás eredeti leletekkel illusztrálva és interaktív eszközök használatával igyekszik majd betekintést adni az avar és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének és ötvösművészetének kérdéseibe.

A különböző rejtélyes tárgyakat bemutató kiállítást szombaton 16 órakor nyitják meg a Szent István Múzeum Dísztermében, ahol Székesfehérvár polgármestere is köszöntőt mond.