|
Az elmúlt évek hagyományait követve tudományos konferencia is gazdagította a Székesfehérvári Királyi Napok programjait. A hétvégén a Városházán rendezték meg a „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” című tudományos ülést, melynek keretében a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának neves szakemberei számoltak be legújabb kutatási eredményeikről.
Harmadik alkalommal szerveztek történelmi emlékülést a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. A 2014-es „Fehérvár az Árpád-korban”, majd a 2015-ös „Király és városa” című konferenciákat idén egy újabb tanácskozás követte. Az Árpád-ház Programhoz is kapcsolódóan „Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében” címmel, a Városháza Dísztermében került sor az ülésre Székesfehérvár Önkormányzata, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, valamint az MTA BTK Lendület Középkori Gazdaságtörténeti Kutatócsoport szervezésében.
Az eseményen dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója üdvözölte a megjelenteket és mutatta be az előadókat, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszöntőt. Mint fogalmazott, a tudományos ülések egyfajta hátteret adnak a Királyi Napoknak, melyek tudatosan és felvállaltan szólnak a több mint ezer éves város történelméről. Elmondta, hogy Magyarország Kormánya július 1-jével elindította az Árpád-ház Program gyakorlati megvalósításának első ütemeit. Ebben a munkában nélkülözhetetlen a tudományos megalapozottság, így a város továbbra is számít mindazon személyekre, akik az elmúlt három évben segítették a program előkészítését. „Az Árpád-ház Program nemcsak Székesfehérváré, ám mégis szimbolikus, hogy 2013-ban éppen itt, a Városháza Dísztermében indult el. Nekünk, fehérváriaknak sok feladatunk lesz a következő években, hiszen nemcsak megszerezni akartunk egy lehetőséget, hanem – ami sokkal fontosabb – élni is vele.” - fogalmazott a város vezetője.
A konferencián három, az elmúlt években megismert kutató tartott előadást munkája legújabb eredményeire alapozva.
Zsoldos Attila, az MTA BTK akadémikusának „Az olasz Fehérvár” című előadása az Árpád-kori Fehérvár azon lakosairól szólt, akiknek kulcsszerepük volt a város fejlődésének elindításában. Az újlatin nyelveket beszélő telepesek nemcsak Székesfehérváron, hanem az egész magyar királyság területén fellelhetőek voltak. Weisz Boglárka, az MTA BTK tudományos főmunkatársa általános kitekintést adott a középkori város működéséről „A város rendje” címmel. Végül Skorka Renáta, az MTA BTK tudományos munkatársa Székesfehérvár 1490 utáni életét, a Mátyás király halálát követő időszakot dolgozta fel „A rend felbomlása” című előadásában.
|
