A nyári Eb-szereplés okán felfokozott érdeklődés mellett kezdi meg szereplését ma este a Feröer-szigeteken a 2016-as, oroszországi világbajnokság selejtezőjében a magyar válogatott. A mieink majdnem 3 hete készülnek a bemutatkozásra, gyakorlatilag megállt az élet a honi fociéletben a sikeres kezdés érdekében, a média is rendesen gerjeszti a hangulatot, úgy beállítva, mintha ezen a találkozón döntőt játszanának a mieink egy élcsapattal.

Miközben az ellenfél egy hete hangol ellenünk, s bár a legutóbbi Eb-selejtező sorozatban okoztak néhány meglepetést, aligha megalapozottak pontszerzési álmaik a 20:45-kor kezdődő összecsapáson. Mégis, mire akkor a nagy felhajtás?

A válasz egyszerű: az Eb-szereplés újra a figyelem középpontjába helyezte a magyar focit, egycsapásra mindenkit elkezdett érdekelni a válogatott, holott már a kijutást is csak az UEFA áldásos döntésének, a létszámemelésnek, s ez által annak köszönhettünk, hogy a selejtezőcsoportban már a 3. helyezett is játszhatott pótselejtezőt, amit mi jól fogtunk meg, amivel mi jól éltünk. Amennyiben a korábbi rendszer marad érvényben, ami megegyezik a vb-selejtezős lebonyolítással, akkor bizony nem jutottunk volna el a kontinenstornára. Ezt nem árt szem előtt tartani, amikor értékelünk, amikor magasra rakjuk a lécet nemzeti csapatunk tagjai előtt.

A mieink korábban számtalanszor voltak Eb- vagy vb-selejtezős csoportjukban harmadikok, ám ez korábban nem ért semmit, most viszont lehetőséget adott arra, hogy kiharcoljuk a részvételt, s bekövetkezzék az a csoda, amit Geráék aztán Franciaországban elértek. Ott minden összeállt, ami összeállhatott. Fortuna végig fogta a kezünket, gyakorlatilag az osztrákok elleni első perc megpecsételhette volna sorsunkat, de Alaba lövése kipattant a bal  kapufáról. Az osztrákok elleni kezdés mindent meghatározott. Ez a kapufa volt az, ami felébresztette fiainkat, akik elkezdtek bátrabban focizni, miközben a "sógoroK" begörcsöltek, és miután jött a mi vezető gólunk, meg is pecsételte az ő sorsukat, ami meg is határozta a további szereplésüket. Éppen úgy, mint a magyar egylet esetében, csak éppen ellenkező fordulattal! Ez a kapufa alapvetően meghatározta egész Eb-menetelésünket.

A többi már történelem, és szép emlék. De vajon mennyire reális az, amit az Eb kaptunk Dzsudzsákéktól? Jórészt reális, hiszen mégiscsak csoportelsőként, veretlenül jutottak tovább a nyolcaddöntőbe, ugyanakkor azt látni kellett, hogy ellenünk mindenki úgy készült, hogy az lesz a "tuti meccsük", ellenünk majd biztosan nyernek, ennek megfelelően ritkán látjuk olyan gyengén focizni az osztrákokat, mint ellenünk, az izlandiak is úgy belealudtak vezetésük után a meccsbe, hogy szinte tálcán kínálták az egyenlítést a végén, ami sikerült is, a későbbi győztes portugálok pedig hol akartak ellenünk focizni, hol nem, inkább arra vigyáztak, hogy ne kapjanak ki, mintsem arra koncentráltak, hogy verjenek meg minket. Minden úgy állt össze, ahogy az nekünk jól alakult. Ennek ellenére a nyári produkcióért kizárólag kalapemelés jár fiainknak! Mindegy, hogy miként, de kijutottak, s az Eb-n is remekeltek. Ezek tények, minden más pedig a múlt ködébe vész egy idő után.

Az Európa-bajnoki szereplésre feltétlenül lehet építeni, mert mentálisan jelentősen lépett előre a magyar válogatott. Bátran mer focizni, meg meri csinálni azt, amit tud, s bár ez nem mindig túl sok, de legalább nincs az, ami korábban, hogy már a meccsek előtt, fejben elbuktak fiaink egy-egy komolyabb derbi előtt. Dárdai Pál bevitte a Németországban tanult mentalitását az öltözőbe, és ott is hagyta. Az alapokat lerakta, amit Bernd Storck tovább görgetett. Semmi extrát nem csináltak, sem ő, sem Dárdai, "csak" elhitették a játékosokkal, hogy nincs mitől, kitől félniük, hogy bárki ellen lehet bátran focizni, s ha a megfelelő harci szellem és a bátorság adott, akkor jöhetnek a sikerek is. Bejött! Ez kétségtelen.

A vb annyiban lesz egészen más kávéház, hogy a selejtezőcsoportban kizárólag az első helyezett juthat ki, a második mehet pótselejtezni, a harmadik pedig haza, a tévé elé, nézni a vb-t... Ez adja a mi problémánkat is, merthogy a 2. pozícióhoz vagy a nálunk erősebb Svájcot, vagy az Európa-bajnok Portugáliát meg kellene előzni, ami bizony sokkal nehezebb feladat lesz, mint az Eb-s út volt, selejtezőstől, mindenestől.