Az első napon előadást tartott Kabdebó Tamás Írországban élő, József Attila-díjas író, költő és Ferdinandy György József Attila-díjas  magyar író, költő, kritikus is. A megjelenteket Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke és Brájer Éva alpolgármester köszöntötték.


17. alkalommal rendezi meg a Határon túli magyar irodalom napjai elnevezésű kulturális találkozót a Vörösmarty Társaság.  Az ’56-os forradalom 60. évfordulójának ünnepe előtt a találkozó témája és címe: 1956 megjelenése a határon túli magyar irodalomban és következményének hatása irodalmi közösségekre – Írók, írócsoportok üldözése, kiállása és magatartása a forradalmi események után; a kisebbségben élők egysége vagy megosztottsága – Az emigráció irodalma.

Az ünnepélyes megnyitón Bobory Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte, hogy a 17. alkalommal megrendezett találkozó azt bizonyítja: érdemes volt útjára indítani a kezdeményezést. Kiemelte, hogy rengeteg elismerést kaptak az elmúlt évek során, de ennél sokkal fontosabb, hogy életre szóló barátságok születtek a külhoni és hazai író barátokkal. 

A találkozó résztvevőit Brájer Éva alpolgármester köszöntötte.  Hangsúlyozta, hogy különös jelentősége van az idei rendezvénynek, hiszen az ’56-os forradalom 60. emlékéve előtt tisztelegnek az írók és költők. „A magyar történelem XX. századának első évtizedei – a Nagy Háborúban több százezer magyar katona és az ország területének kétharmada veszett el, és ami a legfájdalmasabb, hogy sok millió magyar vált határon túlivá a szülőföldjén. A második világháború, a háború utáni békekötés, majd a következő évtizedek tovább gyengítették a nemzet öntudatát, erejét, lelkét. Mégis szunnyadt valami akarat, feszítő erő, ami félelem nélkül, a szabadság iránti vágytól vezérelve tört felszínre az ’56-os forradalomban." – emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere, aki szólt arról is, hogy sokat tudunk arról, mi történt itt abban a 12 napban, de arról keveset, hogy vajon hogyan élték meg mindezt a határon túli magyarok és mit vetettek papírra az akkori és mai kortárs magyar írók, költők. Brájer Éva elmondta, hogy a találkozó hozzásegíti a hallgatóságot ahhoz, hogy elmélyülhessen ezekben a témákban. 

A Határon túli magyar irodalom napjai alkalmából számos kiváló író, költő és irodalomtörténész érkezett Székesfehérvárra.  A Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében tartott előadást ’56-os verseiről Kabdebó Tamás Írországban élő, József Attila-díjas író, költő is, aki az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar irodalmat hallgatott, részt vett az 1956-os forradalomban, majd annak leverése után Londonba emigrált. 

A hallgatóság találkozhatott Ferdinandy György József Attila-díjas magyar íróval, költővel és irodalomtörténésszel is. Ferdinandyt 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után, december 13-án elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket, emigrációjának első éveiben kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. „Az ország elhagyása utáni években a nyugatra került magyar írók nem sokat írtak a forradalomról, nyelvet kellett tanulniuk, be kellett illeszkedniük egy idegen társadalomba, és ez minden energiáját felemésztette az akkori fiatal íróknak. Csak jóval később vágtunk bele ebbe a munkába. Első, az ’56-os forradalommal foglalkozó könyveim csak a 70-es években jelentek meg, 15-20 évvel a forradalom után." – mondta el Ferdinandy György, aki felidézte azt is, hogyan alakultak ki a nyugati magyar irodalom műhelyei, a Párizsi Magyar Műhely és a hollandiai Mikes Kelemen Kör.

Előadást tartott Pomogáts Béla Széchenyi-díjas magyar kritikus, tanár, irodalomtörténész is, aki elmondta, hogy 1956 októbere élete legnagyobb eseménye volt. Egyetemi hallgatóként részt vett az eseményekben, majd börtönbe került, és 1961-62-ig darabokra hullott az élete. „Akik átélték ezt az időszakot, nemcsak az adatokat tudják felidézni, hanem a kor lelkületét hangulatát, erkölcsiségét is." – emelte ki Pomogáts Béla.  

A Határon túli magyar irodalom napjai pénteken és szombaton délelőtt 9 órakor folytatódik a társaság Kossuth utcai termében. A három napos rendezvény keretében pénteken délután Dunaújvárosban kerül sor az idei Vár-díj átadására. Szombaton délután a találkozó résztvevői koszorúkat helyeznek el az Aranybulla emlékműnél, majd 19 órakor hagyományosan a Díszudvarban emlékeznek az Aradi Vértanúkra és 1956. október 23-ára. A találkozó az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság és Székesfehérvár Önkormányzata támogatásával valósul meg.


A további programokra minden irodalomkedvelőt, valamint az ’56-os események iránt érdeklődőt szeretettel várnak!