Fiala János érdekes és megkerülhetetlen pont a hazai média térképén. Íróként, újságíróként, rádiósként hosszú évek óta elemzi Magyarország sorsát és eseményeit. Új könyvében azonban befelé tekint.

Az utolsó esély egy különlegesen összetett személyiség önvallomása és önértékelése múltról, családról, gyökerekről és az élet sorsfordító tréfáiról.

"Anyám szelleme nem hagy békén, be-beszól:

- Hogy nézel ki?

- Szőrös vagyok?

- Inkább túlsúlyos... úgy nézel ki, mint egy hóember.

- Túlzol.

- A te érdekedben... mi van a kezedben?

- Magyar Idők. Amióta Simicska leg...te Orbánt, ez a kormánylap.

- Ezt a szót használta?

- Igen.

- Sosem bírtam őket, de miért nem Népszabadságot olvasol?

- Mert megszűnt.

- Akkor te tartod el a barátnődet... nem jut eszembe a neve…

- Krisztának hívják, és ez kettőnkre tartozik. Arról beszélj inkább, hogy veled mi van!

- Mi lenne? Semmi érdekes. De mondd, min mosolyog a bal szemed?

- Rajtad. Hogy a halál sem tudott megváltoztatni.

- És mit keres a másikban egy könnycsepp?

- Nem sokat. Téged gyászol."

(Részlet a könyvből)

A szerző beszélgetőtársa: Hompola Krisztina
(a volt Népszabadság kulturális rovatának szerkesztője)