Felavatták az egykori polgármester emléktábláját |
Írta: Kész-Varga Mónika | |||||
2017. január 30. | |||||
Székesfehérvár és Fejér megye tisztségviselőinek, valamint az egykori polgármester leszármazottainak jelenlétében avatták fel dr. Saára Gyula emléktábláját. Pintér Balázs szobrászművész alkotása a Kossuth utcában annak az épületnek a homlokzatára került fel, amely a nagyra becsült városvezető lakóháza volt, és ami jelenleg dédunokájának az ügyvédi irodája.
Sokan gyűltek össze a Kossuth utca 8. számú épület előtt, ahol ünnepélyes keretek között felavatták dr. Saára Gyula emléktábláját. Annak a méltán elismert városvezetőnek, aki 1908 és 1918 között volt Székesfehérvár polgármestere, és akinek neve a város intézményi és közműfejlesztéseivel is összeforrt. Dr. Saára Gyula egykori lakóháza – aminek homlokzatára felkerült Pintér Balázs szobrászművész alkotása – jelenleg dr. Horváth Gyulának, vagyis dédunokájának az ügyvédi irodája. Így az ünnepségen Székesfehérvár és Fejér megye vezető tisztségviselői mellett a volt polgármester leszármazottai is jelen voltak.
Az ünnepségen Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke előadásában részletek hangzottak el dr. Saára Gyula polgármesteri székfoglalójából. A táblaavatón dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet, melynek során hangsúlyozta, hogy dr. Saára Gyula polgármester munkásságát az alapozta meg, ahogy Székesfehérvárra, mint szeretett városunkra tekintett. Alkotott ebben a tíz esztendőben, amíg ő volt ennek a városnak az első számú embere – mondta. Majd hozzátette: nem könnyű időszakban alkotott. Munkája elejét megnehezítette az a pénzügyi helyzet, amiben ő a várost átvette, illetve azok a kihívások, amik akkor a város előtt álltak, elsősorban az infrastruktúra tekintetében. Köszöntőjét követőn a polgármester leplezte le a domborművet, majd a képviselőkkel együtt megkoszorúzta az emléktáblát.
Dr. Saára Gyula polgármester 1856-ban Székesfehérváron született. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban nyitott ügyvédi irodát. Közéleti pályafutása a Palotavárosi Olvasókörben kezdődött. Az egyesület a Függetlenségi Párthoz tartozó polgárok gyűjtőhelye volt. Innen indult ki a Függetlenségi Kör megalakításának gondolata, amelynek elnöki tisztét később hosszabb ideig betöltötte. Ügyvédi praxisának köszönhetően lett a közgyűlés virilis tagja, vagyis a legtöbb adót fizetők közé tartozott. Politikai pályafutásának egyik kiemelkedő pontja az 1907-es időközi országgyűlési választáshoz kötődik. A választást, amelyet a Zichy Jenő elhalálozásával megüresedett városi mandátum betöltése tett szükségessé, megnyerte. Havranek József polgármesteri tisztségéről 1908. április 9-én mondott le. A közgyűlés a lemondás bejelentését követően napirendre tűzte a polgármesteri állás betöltésének ügyét. A közgyűlés Saára Gyulát választotta a város vezetőjévé. Saára Gyula városért való tenni akarását bizonyítja, hogy polgármesterré választását követően lemondott országgyűlési mandátumáról, valamint feladta nagy jövedelmű ügyvédi irodáját, hogy minden erejét a város ügyének szentelje. Városvezetőként mindenekelőtt a város szétzilált anyagi helyzetének rendezésére törekedett. Szabályrendeletekkel és községi pótadó kivetésével sikerült a pénzügyi helyzetet stabilizálnia, illetve elképzeléseinek anyagi hátterét megteremtenie. A városi hivatalok elhelyezésére 1912-ben megvásárolta a Zichy-, Bierbauer- és Obermayer-házakat. Városvezetése alatt bővült az iskolahálózat, ekkor építették az Iparostanonc iskolát, a Deák Ferenc utcai elemi iskolát, bővítették a város szociális intézményeit, ekkor készült el az új Árvaház és Aggintézet. Elhúzódó tervezést követően sikerrel járt a Járványkórház megvalósítása is. Folytatta az elődje által megkezdett városi közműfejlesztéseket, 1913-ban elkészült a vízvezeték-hálózat, majd a város utcaszabályozásával párhuzamosan az utcák aszfalt- és kerámia burkolása, mely munkálatok több városrészt is érintettek. A polgármesteri tisztségről 1918. november 18-án mondott le, ezen a közgyűlésen köszönt le Fejér megye és Székesfehérvár Szabad Királyi város főispánja, gróf Károlyi József is. Nyugalomba kényszerítése az 1918-as zűrzavaros ősz, az úgynevezett forradalom következménye volt. A hosszasan betegeskedő nyugalmazott polgármester 1922. április 13-án hunyt el. Haláláról Zavaros Aladár polgármester így emlékezett meg: „élete egy állandó áldozat volt a város javára. Áldozatul hozta vagyonát, nyugalmát, és ami a legnagyobb volt, egészségét is”. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata dr. Saára Gyula nagyra becsült egykori polgármester előtt tisztelegve, részére emléktáblát készíttetett, amely Pintér Balázs szobrászművész alkotása. A műemlék itt, a Kossuth utca 8. szám alatti épület homlokzatára került felhelyezésre. Annak a lakóháznak a falára, ahol dr. Saára Gyula élt, és amelyben jelenleg az egykori polgármester dédunokájának, dr. Horváth Gyulának van az ügyvédi irodája.
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
< Előző | Következő > |
---|