Szombaton avatták fel Agárdon a Gárdonyi Géza Emlékháznál a Fejér megyei költők és írók emlékfalán a Zámolyról elszármazott Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze domborművét.

Csoóri Sándor özvegye és a mű alkotója, Kontur András mellett megjelent és beszédet mondott az eseményen Balogh Zoltán miniszter és L. Simon László országgyűlési képviselő, de jelen volt a Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Molnár Krisztián, valamint több települési önkormányzat vezetője, köztük a házigazda Gárdony polgármestere, Tóth István és a szomszédvár Velence első embere, Koszti András, továbbá az irodalmi és kulturális élet sok jeles képviselője.

Az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán avatóbeszédében kiemelte, hogy Csoóri Sándor „a semmi ellen, a valamiért szervezett közösséget, folytatott párbeszédet, alapított televíziót, írt verset és nagyon sokszor leginkább szenvedett a valamiért”. Úgy vélte, itt az ideje a költő élettörténetét elmondani, hogy mit hozott létre, mit tett, és hová kerülhet mindaz, amit alkotott.

„Terepfelverő előőrs akart lenni, ezt a terepet igyekezett betölteni teremtő gondolatokkal” – fogalmazott a miniszter feltéve a kérdést: hol az a terep, ahová vezetni akart a teremtő gondolatokat keresve, amiket 1956 után módszeresen kiirtottak a közgondolkodásból. Balog Zoltán rámutatott, hogy Csoóri Sándor életében, életművében benne van mindaz, amiben az elmúlt száz évben a Kárpát-medence magyarjai reménykedtek, amitől szenvedtek, amiért harcoltak, amit feladtak, amit megszereztek, és amit létrehoztak.

Megjegyezte: Csoóri Sándor tavaly „hazatért”, most újra hazatér szűkebb hazájába és egy kiváló asztaltársaságba került. Ez a dolgok rendje, ott gondolnak először az emberre, ahonnan elindult, a szűkebb hazában – fűzte hozzá.

Kontur András domborművének leleplezését követően L. Simon László országgyűlési képviselő hangsúlyozta: büszkék arra, hogy a Fejér megyeiek elsőként állítottak emléket Csoóri Sándornak. Reményét fejezte ki, hogy sok követőjük lesz a jövőben. Az általa szerkesztett, az irodalmi emlékfalon szereplő alkotók műveit bemutató olvasókönyv második, bővített kiadásával kapcsolatban elmondta: Csoóri Sándor négy költeménye került bele a kiadványba, többségében a szülőfölddel, a hazatérés gondolatával foglalkozó alkotások.

Csoóri Sándor költő, író, esszéíró tavaly szeptember 12-én, életének 87. évében hunyt el. A kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze 1930-ban született Zámolyon. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg. A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

A Fejér megyei költők és írók emlékfalát 2014 augusztusában avatták fel Gárdonyban: a huszonkét bronz domborművet Gárdonyi Géza szülőházának falán, az író születésének 151. évfordulóján leplezték le. Csoóri Sándor portréja az emlékfal 23. darabja. Az emlékfalon megtalálható Wathay Ferenc (1568-1609), Virág Benedek (1752-1830), Ányos Pál (1756-1784), Vörösmarty Mihály (1800-1855), Eötvös József (1813-187), Vas Gereben (1823-1868), Vajda János (1827-1897), Eötvös Károly (1842-1916), Gozsdu Elek (1849-1919), Bársony István (1855-1928), Radó Antal (1862-1944), Gárdonyi Géza (1863-1922), György Oszkár (1882-1944), Széchenyi Zsigmond (1898-1967), Kodolányi János (1899-1969), Németh László (1901-1975), Jankovich Ferenc (1907-1971), Csanádi Imre (1920-1991), Takács Imre (1926-2000), Keszei István (1935-1984), Sobor Antal (1933-2010) és Bella István (1940-2006) domborműve.