|
Szombaton nyílik a Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című tárlat a táci Gorsium látogatóközpontjában, virtuális sétával, szobrokkal, festményekkel, megannyi értékes tárggyal.
A Szent István Király Múzeum nagyszabású, látványos kiállításáról dr. Cser-Palkovics András polgármester, Kulcsár Mihály, a Múzeum igazgatója és Nádorfi Gabriella régész adtak tájékoztatást egy a Vezúv kitörését megidéző diákflashmobot követően.
„Feltörünk, mint a vulkán füstje/ Előre robbanunk az ősi tűzzel (…)” – ezzel a szlogennel hirdették azt a flashmobot, amit a Ciszterci Szent István Gimnázium 9. B osztályos diákjai mutattak be szerdán délután a szombaton nyíló Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című tárlat sajtótájékoztatóján. A vulkánkitörést szimbolikusan bemutató zenés előadást a Szent István Király Múzeum Rendház épülete előtt kísérhették figyelemmel az arra járók, Unger Ágnes énekes, Pölöskei Klára gitáros – a Múzeum munkatársai – és Ihász Gábor dobos közreműködésével, Bastille Pompeii című számára.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester megköszönte a fiataloknak, hogy flashmobjukkal népszerűsítették a hamarosan megnyíló kiállítást, amely az egyik legfontosabb kulturális eseménye lesz Székesfehérvárnak, illetve Gorsiumnak. A csodálatos környezetben lévő, nemrégiben felújított látogatóközpontban rendezett tárlatról, a vonzó rendezvényről azt mondta: „A Pompeji kiállítás minden szempontból látványos, a téma izgalmas, a hely gyönyörű – valóban szórakoztató és értéket közvetítő programról van szó. A Szegedről a Dunántúlra érkező tárlatot szombaton 14 órától látogathatja a nagyközönség. Bízom benne, hogy nézőcsúcsot fog dönteni, és sokakat meg tudunk vele szólítani.” – fejezte ki a polgármester, majd köszönetet mondott a közreműködő szakembereknek a munkájukért, és mindenkit a kiállításra invitált.
„Ez az első olyan kiállítás, amikor egy igazi itáliai város leletanyaga bemutatásra kerül a Dunántúlon – ami valódi unikumnak számít.” – mondta Nádorfi Gabriella régész. A jelentős tárgyak, emlékek közül kiemelte a félembernagyságú bronz szobrokat, a különféle méretű márványszobrokat, a falfestményeket, használati tárgyakat. Az egykori gazdag kereskedőváros egyben a római patríciusok kedvelt üdülőhelye volt – a pusztulását több forrás leírja. A hirtelen vulkánkitörés ellenére sokan ott maradtak, a kőzápor és a hamueső elől már nem tudtak elmenekülni; az ásatásokkor előkerült holttesteket gipszből kiöntötték, ezekből egyet Gorsium látogatói is láthatnak. A pusztulás után a gazdagok a tetőkön keresztül próbálták értékeiket visszaszerezni, de csak a töredékéhez jutottak hozzá; ebből is látszik, hogy számtalan nagyszerű kincs maradt Pompejiben.
A látogatóközpontban virtuális sétát tehetünk egy film segítségével Pompeji utcáin, és bemutatásra kerül mind a magánszféra, mind a közélet. Megismerhetjük a fürdőéletet, a színházakat, a gladiátorok világát, sőt, az ókori bordélyházak működésébe is bepillantást nyerhetünk. A falakon a katasztrófát is megnézhetjük, a tablókon pedig a városról és az ásatások történetéről olvashatunk.
|
Kultúra 
