A WHO Európai Egészséges Városok Program VI. ciklusához csatlakozott Székesfehérvár. A megtisztelő lehetőség előnyeiről, valamint a jövő elvárásairól volt szó a Székesfehérvári Multiszektorális Irányító Bizottság ülésén, melyet a Városházán tartottak.

Az egészség megőrzését, védelmét és fejlesztését Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata évek óta kiemelten kezeli. A városvezetés tudatosan, célirányosan és tervezetten tesz annak érdekében, hogy a Székesfehérváron élő lakosok számára hozzáférhető, a kor kihívásainak és az igényeknek megfelelő prevenciós, illetve betegellátást biztosítson, a fehérváriak egészségének és jó közérzetének megtartása, javítása érdekében hosszútávon fenntartható ökoszisztémát, tiszta és biztonságos környezetet alakítson ki, valamint aktív egészségvédelmi és sportprogramokat szervezzen számukra. 

A Közgyűlés még 2011-ben fogadta el Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Egészségfejlesztési Tervét, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapelvei szerint készült el. A terv végrehajtását a többféle szakterületről érkezőket tömörítő Székesfehérvári Multiszektorális Irányító Bizottság segíti, támogatja. A 23 fős testület tevékenységének köszönhetően olyan kapcsolatok és együttműködések jöttek létre, melyek erősítik az egészségtudatos magatartás kialakítását, népszerűsítik az egészségvédelem és az egészséges életmód fontosságát. Cél a székesfehérváriak egészségi állapotának javítása, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a szűrő-, és mozgásprogramok népszerűsítése.  

A MIB mostani ülésén az elmúlt év értékelése, valamint az idei esztendő tervezése volt a téma, fókuszba állítva Székesfehérvár projektváros szerepét a WHO Európai Egészséges Városok Hálózatában. Városunk ugyanis 2017. január 1-jével tagja lett a fenti program VI. ciklusának.    

Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András örömét fejezte ki, hogy Székesfehérvár egy nagyon nagy múltú, mind szakmailag, mind társadalmi megítélését tekintve komoly befolyású intézményrendszerhez tudott csatlakozni. Megköszönte mindazok munkáját, akik ehhez hozzájárultak. Többek között az Egészségfejlesztési Terv és annak évenkénti végrehajtása volt az egyik fő irányadó motívuma annak, hogy egyáltalán el merjünk ezen az úton indulni, és bebocsátást nyerjünk ebbe a szakmai klubba.   

Az ülésen Östör Annamária egészségügyi és sporttanácsnok adott arról tájékoztatást, hogy milyen út vezetett el ehhez a sikerhez, és Székesfehérvár számára ez a tagság milyen előnyökkel jár, valamint felvázolta azt is, milyen elvárásoknak kell ennek tükrében megfelelnünk.   

Mint ismeretes, a WHO Európai Irodája kezdeményezésének, az Egészséges Városok Programnak Magyarország 1987-től aktív résztvevője. Az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének 20 további település mellett tagja Székesfehérvár Megyei Jogú Város is. A program célja nem más, mint az egészségügyön kívüli szektorok, az önkormányzatok és a közösségek bevonása az egészségfejlesztésbe: olyan fő irányvonalakkal, mint az egészségtudatosság növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, vagy az érintettek bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe.  

Az idei évtől kezdve Székesfehérvár közvetlen kapcsolatot ápol a WHO Regionális Irodájával, és rajta keresztül  98 projektvárossal és 30 nemzeti hálózattal. A tagság számos előnyt jelent, többek közt közvetlen szakmai iránymutatásokat, programokat és módszereket vehetünk át a szervezettől, valamint első kézből kaphatunk segítséget a tapasztalattal rendelkező tagvárosoktól, és megismerhetjük a legjobb európai gyakorlatokat. Ami pedig igazán megtisztelő, hogy mi magunk is részt vehetünk az európai egészségpolitika alakításában.

Városunk tagsága az egészséget támogató nemzetközi szervezetben gazdasági előnyt is jelenthet, a város presztízsértéke növekszik, a WHO „védjegy” minőséget garantáló tényező lehet, adott esetben pályázatoknál is.     

A WHO-hoz való csatlakozás együttesen szakmai, politikai, valamint partneri elkötelezettséget is jelent, ami nem kizárólag az egészségfejlesztési tevékenységet foglalja magában, hanem komplex, az egész város működését, kapcsolatrendszerét és élhetőségét világítja át. A fő szakmai elvárások között az egészségi állapot javítása, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése szerepel, köztük a hátrányos helyzetű, sérülékeny csoportok különböző ellátásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a speciális igények és körülmények figyelembe vétele, a szociális támogatások, a kora gyermekkori, valamint az életen át tartó fejlesztés, és a rendszeres ingyenes testmozgási lehetőségek biztosítása. Szintén elvárásként fogalmazódott meg a multiszektorális együttműködés, valamint az átláthatóság és a párbeszéd jelentősége a vezetői rendszerben.