Még néhány óra, s már nem pakolhatjuk ki büntetés nélkül a szemétnek minősülő kacatokat az utcára. A szerdán indult lomtalanítási akció során hét területre bontva gyűjtötték össze a szakemberek a használaton kívüli tárgyakat. Utolsó állomásként, vagyis ma Öregyhegy és Kisfalud következik.

Kora reggel esett az eső. A buszmegállóban egy hajléktalan kinézetű férfi belesüppedt a száműzött ülőgarnitúra még éppen épnek látszó részébe, feje fölé pedig kissé megszaggatott esernyőt tartott. Valószínűleg azt is kidobta valaki egykoron (vagy most).

Asztalok, székek, régi televízió-készülék, kartonok, autógumik álltak halomban a házak előtt. Olyan dolgok, amik vagy nem fértek bele a kukába évközben méretüknél fogva, vagy nehéz szívvel vált meg tőle az ember. (Ilyen lehet például a nagypapa régi rádiója, ami ugyan nem működik, s kedvelt pihenőhelye nyáron a legyeknek, de azért szeretünk elmerengve ránézni. – Most viszont már kell a hely másnak: a nagyobbik gyerek „terjeszkedni kíván”...)

A lomok tehát gyűlnek, a „hivatali szakemberek” előőrseként pedig feltűnnek a leleményes „használtcikk-kereskedők” (milyen szép megfogalmazás…), meg a „fémbarátok”. Ez utóbbiak között akad olyan is – láttam!!! – aki félrenézvén a lomos halom kezdetét és végét, (merő jószándékból) még a közelben álló fémkukát is felpakolta az utánfutójára. (Ezért használnak sokan műanyagot…)

De a lényeg, hogy tisztulnak a kertek, a házak, s valószínűleg szép lassan eltűnik vagy újrahasználódik valahol Székesfehérvár szemete…

Fotó: Temesvári Márta