George Kégl igazi világpolgár, hiszen Párizsban született, Londonban járt iskolába, de élt Ausztriában és Németországban is. Grafikai képzettséget Düsseldorfban szerzett, otthona jelenleg Magyarország. A festőművész az arisztokrata Kégl-család leszármazottja, akiknek Székesfehérvár városa is sokat köszönhet. Ükapja, Kégl György Fejér vármegyében jelentős közéleti szerepet játszott, alapítványt hozott létre, így épülhetett meg a Szent György Közkórház. 1878-ban Csalapusztán építtetett kastélyuk még ma is.

„Nem tudok elfogultság nélkül szólni a kiállításról, hiszen Öreghegy és Csala sorsa a szívügyem. Nagyon örülök, hogy megismerhettem a Kégl-családot és elfogadták a meghívásomat a kiállításra. Remélem, hogy az öreghegyieknek és csalaiaknak is sokat jelent ez a tárlat, melynek igyekszünk a legjobb házigazdái lenni.”– mondta Östör Annamária önkormányzati képviselő, majd megköszönte A Szabadművelődés Háza és az Öreghegyi Közösségi Ház munkatársainak munkáját.

A város nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte Kégl Györgyöt és családját. „Megtisztelő és nagy öröm a város közösségének, hogy a család újra itthon van Székesfehérváron, hiszen nem felejthetjük el, hogy egy olyan család sarjának kiállítása tekinthető most meg, melynek nagyon sokat köszönhet a város.” A mai Szent György Kórház alapítását emelte ki a városvezető, ami jó példa lehet a mának is, hiszen vannak Magyarországon olyan családok és emberek, akiknek van lehetőségük többet adni a közösségnek. Jó példa erre a múltból a Kégl-család, hiszen volt lehetőségük támogatni a közösséget és ezt meg is tették – hangsúlyozta Fehérvár polgármestere. „Csalán a Kégl-kastély sajnos nem a család tulajdona, nem titok azonban, hogy lennének közös terveink egy közösségi tulajdonba kerülő kastéllyal. Remélem, hogy erre egyszer lehetőség nyílik – fontos, hogy a nyilvánosság is megismerhesse a városnak ezt a szándékát. Remélem, hogy a Kortárs Művészeti Fesztivál idei első kiállítását sokan nézik majd meg az Öreghegyi Közösségi Házban, meglátva a festmények üzenetét, amitől vidámabb lesz az életünk.” 

A tárlat kurátora, L. Simon László a mecenatúra fontosságáról beszélt, kiemelve a második világháború előtti nemesek, gyárosok és iparmágnások akkoriban jellemző mecénási tevékenységét. Felajánlásaik révén múzeumokat, könyvtárakat hoztak létre, folyóiratokat finanszíroztak és külön példaként említette a korabeli Baumgartner-díjjal járó jelentős pénzösszeget, melyet nem az állam biztosított. „Jó lenne feleleveníteni azt a hagyományt, hogy aki teheti, az a sajátjából is adjon, mert a magyar kultúra ügyét támogatni kell.”

A kiállított képekről szólva a kurátor arról is beszélt, hogy Kégl György művészeti tevékenysége nagyon határozottan integrálja a 20. század azon művészeti irányzatait, melyek oly módon próbálnak visszanyúlni a 19. század művészetéhez, hogy vállalják a figurativitást, a tájképfestészet és a portréábrázolás hagyományait. Emellett nagyon fontos volt az alkotó számára a bécsi impresszionizmus és a német expresszionizmus hatása. Majd kiemelte, hogy az igazán jó festő – akárcsak a jó fotográfus – a fénnyel is nagyon jól tud bánni, amire jó példát kaphat a tárlaton a közönség.

A kiállításon többek között portrékat, aktokat, csendéleteket és tájképeket láthat a közönség. A festőművész sokszínű látásmódját bemutató, életérzéseket és hangulatokat közvetítő alkotásai június 11-ig látogatható az Öreghegyi Közösségi Házban.