Országos vándorkiállítás indult útjára, amely az egykori Pannonia provincia területén fellelt, az egyetemes antik kultúra egyik legnagyobb értékű leletét mutatja be hat megyei jogú városban. A tárlat étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényei – amelyek a római császárkor késői szakaszából származnak –, különleges művészi alkotások, az együttest a Magyar Nemzeti Múzeumban fogják kiállítani. A műkincsek mellett infografikák, szövegek, többnyelvű tájékoztató füzetek és múzeumpedagógiai foglalkozások teszik élményszerűvé a bemutatást. A Seuso-kincs vándorkiállítás három héten át, november 19-éig látogatható Székesfehérváron, a tárlat mindennap meghosszabbított nyitvatartással, 8 és 22 óra között várja a látogatókat.

A 14 nagyméretű ezüstedényből álló kincslelet nevét a Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Az utolsó római kori tulajdonosai egy rézüstben helyezték el őket, majd az ötvösremekek az 1970-es évek közepén kerültek elő Székesfehérvár térségében – eredetük azóta foglalkoztatja a közvéleményt –, majd illegális körülmények között jutottak ki az országból. 2014-ben mintegy 35 ezer ember látta a Seuso-kincsek első hat hazaérkezett darabját.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntőjében időutazásra invitálta a hallgatóságot, megidézve a késő-római kori Gorsium virágzó kulturális és szakrális központját és a nem messze, Kőszárhegy térségében található hatalmas palotát, amelyben Seuoso – talán már keresztény, magas rangú katonatiszt, helytartó – élhetett. „Amikor Rómának már nincs ereje megvédenie saját magát a germán, szarmata és hun csapatoktól, a kincs egy üstbe kerül, és a föld alá. Sok-sok évszázadig ott pihen; ha az időutazás során visszaérkezünk 1975-76-ba, akkor azt látjuk, hogy krimibe illő körülmények között, emberéletet is követelve kerül elő – hogy aztán hirtelen eltűnjön, majd feltűnik a tengerentúlon, New York-ban és több helyen. Sokan vallják magukénak, de Magyarország soha nem mondott le arról, hogy ez magyar tulajdon!” – fogalmazott Vargha Tamás, majd a kormány 2014 óta tartó elkötelezett, kitartó munkáját méltatva fejezte ki örömét, hogy másodszor nyílik kiállítás Székesfehérváron a műkincsekből.

„Közös az örömünk, hogy hazatértek és visszatértek a Seuso-kincsek.” – kezdte köszöntőjét dr. Cser-Palkovics András polgármester, a kincsek eredettörténetével indokolta a hazatérést, a visszatérést pedig a 2014-es történelmi jelentőségű székesfehérvári kiállítással. A polgármester köszönetet mondott Magyarország Kormányának, hogy két ütemben visszaszerezte a csodálatos kincsegyüttest, amit a vidék is megismerhet a következő hónapokban; majd köszönetét nyilvánította ki a két múzeum együttműködését illetően a vezetőknek és a szakembereknek, hiszen nagyon gondos előkészítés előzte meg a kiállítás megnyitását a rövid határidő ellenére is. 

A Seuso-kiállítás megnyitásának napján dr. Cser-Palkovics András szimbolikusnak nevezte, hogy éppen ma zárul az Aba-Novák Vilmos-tárlat: „Ez jól mutatja azt, hogy egyszerre tudunk valamit zárni, és egyúttal egy másik értéket megmutatva nyitni Székesfehérváron. Ez a Múzeum erről is kell, hogy szóljon, ilyen értelemben missziós tevékenységet is folytatva. Abban az évben, amikor eldöntöttük, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik Székesfehérvár, az elkötelezettségünket azon keresztül is szeretnénk megmutatni, hogy olyan kiállításokat szervezünk-hozunk a városba, amikkel be lehet bizonyítani, hogy az emberek nyitottak a kulturális értékekre, ennek széles spektrumára, és szívesen jönnek el, néznek meg kiállításokat. Ez nem eredménytelen, hiszen októberig több mint 150 ezer látogatója volt már ebben az évben a Szent István Király Múzeumnak.” Hozzátette, hogy a város kiáll a kulturális értékei mellett, és a kultúrát nemcsak a múltban, hanem a jelenben is a közösségformálás egyik legfontosabb eszközének tartja. Ebben pedig az államnak, az önkormányzatnak és az intézményeknek is van feladata.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szakmai ajánlásában kiemelte, hogy a Seuso-kincsek azok közé a késő-római leletekhez tartoznak, amelyek a legjobbak, és amelyek bármelyik nyugat-európai nagy múzeumban elképzelhetőek lehetnének. A kincsek művészi értékéről azt mondta: „Az igényességük, díszítésük önmagáért beszél. Azért nagyon fontos, hogy a kiállítás eljut Kelet- és Nyugat-Magyarország több városába is, mert pontosan azt szeretnénk bemutatni a társadalomnak, hogy milyen értékekkel rendelkezik az ország. (…) A Seuso-kincseknek nagyon erős esztétikai értékük van: önmagukban szépek, egyszerűen jó őket nézni.” Elmondta, hogy a tárlat 14 ezüstkincséről sajnos nem lehet pontosan tudni, hogy lefedi-e a teljes leletegyüttest; azonban nem egyszerűen 14 darab tárgyat állítanak ki, hanem a tárlat ezeket kontextusba helyezi, megidézi az egykori tulajdonos alakját és érthetővé teszi a tárgyak üzenetét. A főigazgató is köszönetet mondott az együttműködésért, és a közreműködő szakembereknek a munkájáért.

A tárlat egy kamarakiállítással egészült ki, amely Székesfehérvárhoz és környékéhez kapcsolódó – a Szabadbattyán határában, a Sárvíz - Malomcsatorna bal partján, a római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt – ókori római kori emlékanyagból ad ízelítőt.  A kiállítás ideje alatt ismét lesz fényfestés a Nemzeti Emlékhelyen, ezt elsőként ma lehet megtekinteni; a továbbiakban péntek, szombat és vasárnapi napokon 17.30, 18.00, 18.30 és 19.00 órakor indul vetítés.

A belépőjegyekről és a csoportos időpontfoglalás lehetőségeiről a https://www.szekesfehervar.hu/seuso oldalon lehet tájékozódni, a szakvezetésekről, tárlatvezetésekről pedig a http://szikm.hu/ oldalon informálódhatnak majd az érdeklődők.

A nyitórendezvényen részt vett Dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója, dr. Mráv Zsolt és Dági Marianna, a kiállítás kurátorai, valamint a megye és a város tisztségviselői, képviselői, intézményvezetők, a történelmi egyházak képviselői, a fegyveres és rendvédelmi szervek képviselői.