Változik a világ! Gyakran halljuk ezt a mondatot, amely sok tekintetben pozitív, ugyanakkor negatív kicsengésű is. Amikor a technika fejlődéséről és vívmányiról beszélünk, óhatatlanul az okostelefon, laptop, táblagép és más, okos „rokonaik” jutnak eszükbe elsők között.

Ez nem véletlen, hiszen a nap 24 órájából átlagosan 12 órát töltünk ezek használata mellett. A fél napot! Félelmetes adat, de igaz. Az még inkább, hogy ezen technikai vívmányok és szolgáltatásaik egyre inkább a háttérbe szorítják a hagyományos művelődést, elsősorban az olvasást. Ezt a helyzetet elemezzük kicsit a folytatásban.

A mai 30 év alatti generáció szinte mindent az internet és az okoseszközök segítségével csinál, a 20 év alattiak pedig már csak hírből ismerik a megfogható, kézbe vehető, hagyományos könyveket, napi, heti- és havilapokat. Kizárólag az iskolára, a tankönyvekre korlátozódik az ő – nem webes - olvasási, tájékozódási szokásuk. A suliban, mivel ott kötelező, előkerül még a könyv, azonban a privát szférában nem éri el a 15 %-ot sem azon 20 éven aluliak száma, akik legalább időnként olvasnak papír alapú könyveket, újságokat, a rendszeresen könyvtárba járók száma pedig az 5 %-ot sem éri el egy európai tanulmány szerint. Ebben benne vagyunk mi, magyarok is.

Nyilvánvalóan a technika fejlődése, a világ változása és hozadékai elkerülhetetlenek és szükségszerűek, azonban az, hogy ezzel a hagyományos könyv, a hagyományos olvasás élményével – éppen úgy, mint a zenehallgatás hanglemez helyett az internetes megosztókról – szinte teljesen elvész, az nem jó és nem üdvözölhető feltétlen lelkesedéssel. „Mű világ” ez, könyv nélküli olvasással, lemez nélküli zenehallgatással, eredeti, természetes összetevő nélküli ételekkel, és még lehetne folytatni a sort. De maradjunk a könyveknél, mert az olvasás művelődésünk alapja, éppen úgy, mint az 1 x 1…

A tízen- és huszonévesek sokféle, önigazoló és beismerő érvet sorolnak fel arra, miért szorul háttérbe a könyvolvasás. Legtöbben az időhiányra hivatkoztak, de sokan elismerték, hogy egyszerűen nem érdekli őket, egy komoly réteg pedig azzal menti fel magát, hogy drágák a könyvek. Viszonylag sokan úgy érzik, hogy ennél sokkal fontosabb dolgok vannak az életükben, sőt, felesleges időtöltésnek tartják az olvasást. Az efféle, beismerő érvek leginkább a tizenévesekre jellemzőek, de a 20-25 közötti korcsoport képviselői is jelentős számban ezt vallják, ami meglehetősen lehangoló jövőképet vetít elénk.

Több elérhető felmérés és statisztika tanulmányozása, átlagolása alapján kijelenthető, hogy a fiatal felnőttek körében lassan terjednek az e-könyvolvasók is, mindössze 2 százalékuknak van, s még 7 százalék gondolkodik a vásárláson. Tehát nem csak a hagyományos könyveket, az e-verzióban elérhető olvasnivalókat is nagyon kevesen használják, ugyanakkor a korosztály egyharmada szerint az elektronikus könyveké a jövő, előbb-utóbb népszerűbbé, elterjedtebbé válik, mint a papírra nyomtatott könyv, ami szerintük ráadásul „tök felesleges és nem környezetbarát”.

A felmérések arra is rámutattak, hogy az alacsonyabb végzettségűeknél magas, az érettségizetteknél közepes, a diplomásoknál alacsonyabb azok százalékos aránya, akik ritkán vagy soha nem olvasnak könyvet. Rajtuk kívül még a férfiak és a falvakban élők körében magas a könyvolvasást nélkülözők aránya. A konkrét olvasottsági lista elején a futurisztikus tartalmú, valóságtól elrugaszkodott témájú könyvek állnak (Harry Potteré az utóbbi 20 év diadala), a hagyományos, klasszikus irodalom iránt érdeklődők és azt rendszeresen fogyasztók száma nagyon alacsony. Kifejezetten magyar vonatkozású adat, hogy a mi fiataljaink között a klasszikusok tekintetében az Egri csillagok című Gárdonyi-regény a legnépszerűbb.

És mielőtt valaki azt gondolná, hogy nincs különbség az online olvasás és a hagyományos, papír alapú között, érdemes néhány tényt felvonultatni a könyvtárba járás mellett az e-verzióval szemben: először is minimális költség ráfordításával rengeteg könyvet olvashatunk ki, mindössze olvasójegyünket kell kiváltani. Már a könyvek kiválogatása, megtalálása is izgalmas feladat, hiszen a legtöbb könyvtárban ezernyi kötet között keresgélhetünk, ami sokkal nagyobb izgalommal jár, mint a webes böngészés. Kezünkbe foghatjuk, belelapozhatunk, összehasonlíthatatlanul nagyobb élményt ad, mint az E-verzió. Egy könyvtárban nem csak könyveket, sok-sok újságot, folyóiratot is találhatunk, ráadásul közben másokkal, hasonló érdeklődési körű emberekkel is találkozunk, beszélhetünk, tapasztalatot cserélhetünk velük. A könyvtár élőbb, emberibb, komplexebb, építőbb, mint az internetes alapú olvasmányok tára. Nem beszélünk persze teljesen az e-olvasás ellen, hiszen maga az olvasás a fontos, mindazonáltal nagyobb élménnyel jár és hasznosabb a hagyományos könyvek lapozgatása.

Végezetül kampányoljunk egy kicsit az olvasás, mint tevékenység mellett, nézzük néhány cáfolhatatlan előnyét : először is kikapcsol, percek alatt másik dimenzióba kerülhetünk általa. Kizökkenünk a megszokott kerékvágásból, kilépünk egy kicsit a napi rutinból. A sok olvasás élénkíti a fantáziát, és erősíti a kreatív oldalunkat. Nem csak a gyermekek szellemi fejlődéséhez tartozik hozzá, a felnőttek agyát is karban tartja ez a tevékenység. Az olvasás által új ismeretekre tehetünk szert, a meglévő tudásunk és az általános műveltségünk mélyül, ráadásul minél többet olvasunk és minél változatosabbak az olvasnivalóink, annál bővebb lesz az a tárház, amelyből a mindennapi megszólalásaink során és írásban meríthetünk, tehát jelentősen bővül a szókincsünk. Rengeteget segít a helyesírásunk és a stilisztikai érzékünk fejlesztésében is. Lehetne még folytatni a sort, de talán ezen kis olvasnivalóval is sikerült elgondolkodtatni minden lapunkat böngésző fiatalt, s az ő fejlődésükben, pallérozódásukban jelentős szerepet játszó szüleiket, hogy mennyi tudásbéli haszonnal jár az, ha a napi kulturálódás és informálódás nem az okos telefonnál kezdődik és a számítógép monitorja előtt ér véget.