Egy, még nem létező színházi műfaj, a sakkszínház keltette életre a magyar történelem egyik legjelentősebb, egyben a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapását a Középkori Romkert – Nemzeti Emlékhelyen. 1241. április 11-12-én Muhi mellett a mongolok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére. A magyarok ugyan elvesztették a csatát, ám igen jelentős veszteségeket okoztak a betörő ellenségnek is. A mongolok nem értek célt, nem tudták elfogni a királyt, és nem szűnt meg a magyarok ellenállása. A várakba bezárkózott csapatok több alkalommal sikeresen védekeztek az ostromok során. A muhi csata a magyar közékor egyik legteljesebben dokumentált ütközete lett.

Matuz János, a Fehérvári Programszervező Kft. művészeti intendánsa szakértők közreműködésével valósította meg az előadást, amely egy még nem létező színházi műfaj, a sakkszínház nyelvén mesélte el a muhi csata történetét egy száz négyzetméteres sakktáblán. Az egyedülálló produkcióban a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai működtek közre, a feketébe öltözött figurák a nyugatot leigázó Batu kán rettegett seregét, míg a fehéret öltött alakok a mongolok által büszkének és gőgősnek ítélt magyar nép katonáit keltették életre. A figurák a sakk szabályait követve léptek a táblán, az ütéseknél pedig összecsaptak, hogy eldöntsék, ki az erősebb. A sakkjátszma 32 figuráját kiegészítette a Krónikás és a két játékmester, illetve a Cserta Balázs által komponált drámai zene is. A fordulatokban gazdag, dinamikus produkció elnyerte a közönség tetszését, az előadást kisebb-nagyobb gyerekek, felnőttek és idősek tömege kísérte figyelemmel.

Az Emlékhelyek Napja igen gazdag programkínálattal várta a résztvevőket az esti órákig. Volt régizene koncert, hagyományőrző bemutató, előadás a Nemzeti Emlékhely területén található csontokról, illetve öltözet- és fegyverbemutató. A programokat fáklyás tárlatvezetés zárta, melynek címe: Miért a királyok városa Fehérvár?