A szimpóziumon Kádár Andrea Beatrix helyettes államtitkár a készülő  új nemzeti  energiapolitikáról tartott előadást, amelyet a tiszta, okos és megfizethető energia víziójának a magyar fogyasztó, a biztonság, a klímabarát szemlélet, továbbá az innovációban és a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségeknek a pilléreire épített fel. Bakács István egyesületi elnök a jelenleg nyolcszáz taggal működő szervezetnek, Ignáczy Elek pedig a székesfehérvári ETE csoportnak a történetét idézte föl.


Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület megalakulásának  70. és a Székesfehérvári Csoport 40. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepi konferenciát a Városházán. Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében megfogalmazta, hogy a fontos szakmai téma nemcsak az államot, de az önkormányzatot is foglalkoztatja: városfejlesztési szempont, hiszen minden működtetést és fejlesztést érint az energiaellátás kérdése. „Nem mindegy, hogy a közszolgáltatásokon túl mit tudunk kezdeni az ipar növekvő energiaigényével, hiszen tudjuk, hogy a második legnagyobb ipari centrum Győr után Székesfehérvár: közép-európai méretekben is óriási, folyamatosan növekedő, újabb és újabb beruházásokat és  fejlesztéseket megvalósító iparral, amin belül az automatizálás, a robotizálás szintje drasztikus méreteket ölt, és rendkívül gyors. Ennek az energiaigényre is van kihatása, valamint tartalmaz a jövőképre vonatkozó kihívást.” A polgármester szólt a közösségi vagy egyéni közlekedésben kitűzött célokról, a támogatási rendszernek a kérdéseiről, illetve a smart city és az okosotthonok lehetőségeiről, amelyeknek mind vannak energiagazdálkodási szempontjai.

Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár a készülő  új nemzeti energiapolitikáról tartott előadást, kiemelve, hogy a negyedik ipari forradalom korában globális energiapiaci átalakulás megy végbe, az új kihívások mellett újra kell értelmezni a klasszikus kihívásokat is. A paradigmaváltás egyik fő trendje a globális energiapiacnak, a második a földgázpiac átalakulása, a harmadik kihívás a klímaváltozás kérdéseit és problémáit foglalja magában, a negyedik pedig a villamosenergia-termelés struktúraváltását. A négy trend alapján a magyar energiaszektor jelentős változások előtt áll: a feladat integrált tervezést kíván. Folyamatosan zajlik a Tiszta Energia Csomag átültetése, a terveknek korrelálniuk kell a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával, valamint készül a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), öt dimenzió mentén meghatározott célokkal. Az új nemzeti energiastratégia víziója a tiszta, okos és megfizethető energia, fogalmazta meg a helyettes államtitkár – amit a magyar fogyasztó, a biztonság, a klímabarát szemlélet, továbbá az energetikai innovációban és a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása megközelítésében dolgoznak ki.

Az ETE működéséről és társadalmi szerepéről a helyettes államtitkár elmondta: a létrejöttük és fellépésük mérföldkő volt az energetika területén, a civil szervezet fennmaradása pedig a folyamatos tevékeny működésükben áll: a társadalom és a közvélemény formálásában is fontos szerepet töltenek be a szakmai tanácsadás mellett.

Az 1949-ben alapított Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) több száz – a hazai energiatermeléshez, szolgáltatóhoz, felhasználó vállalatokhoz, egyetemi tanszékekhez, intézményekhez kapcsolódó – szakember szakmai tevékenységét fogja össze. Figyelemmel kísérik az EU-ban folyó jogalkotást, és szakmai javaslatokkal támogatják a hazai állásfoglalást. Az Egyesület, mint szakmai civil szervezet tevékenységével hozzájárul az ország energiastratégiájában a villamos energia, a földgázellátás és a távhőszolgáltatás feladatainak ellátásához, segíti többek között a magyar energetikai piac versenyképességét, valamint a fenntartható fejlődést és az energiagazdálkodás gazdaságos és környezetkímélő működését, és ápolja az energetikának mint tudományágnak a szakmai és kulturális örökségét. Bakács István egyesületi elnök a 70 év történetét összefoglalva elmondta, hogy a jelenleg 800 taggal működő egyesületnek és az energetikának a története összefonódott: kezdetben mindennek az alapja a szén volt, a mai stratégiák szerint ennek a szerepe visszaszorult, helyébe lépett például a földgáz – ehhez igazodva bővült és alakult a szakemberek részvétele és munkája is a szervezetben. „Két fő célunk van, az egyik a saját tagságunk szakmai ismereteinek a bővítése, valamint tartjuk a kapcsolatot az ifjúsággal, az egyetemekkel, a középiskolákkal, hogy közöttük is népszerűsítsük az ismereteiket. A másik az energetikának a jogalkotásban elfoglalt szerepéhez kapcsolódik: próbálunk szakmai szempontok alapján lobbizni, javaslatokat tenni.” – fogalmazta meg.

Ignáczy Elek a székesfehérvári ETE csoport elmúlt 40 évének történelmi áttekintéssel kezdte. 1977-ben épült meg a Technika Háza, ezután merült fel a csoport megalakításának a felvetése, amelynek a székhelye lett az intézmény; jelenleg a SZÉPHŐ épületében tartják fórumaikat. A szakmai működést szakbizottságok vezetik, Lukács József, Kovács Zoltán, illetve Ignáczy Elek elnöksége mellett, akiknek a munkáját többek között Warvasovszky Tihamér, Mocsári Miklós és dr. Burián Antal segítették titkári minőségben. A fiatalok bevonására tesznek lépéseket, például üzemlátogatásokat szerveznek a Fűtőerőműben, illetve OKJ-s kazánfűtői, kazánkezelői tanfolyamokon végeztek elméleti és gyakorlati oktatást. Szakmai céljaik közül kiemelkedőnek nevezte, hogy Székesfehérváron önkormányzati létesítmények veszteségfeltáró vizsgálatait végezték el, illetve jelenleg is részt vesznek véleményezésekben.

A szimpózium délutáni előadásai foglalkoztak Kaposvár településenergetikájával, a székesfehérvári hőszolgáltatás átalakulásával, a gázhálózat komplex szolgáltatásaival, majd a záró témák között a napelemek fejlesztési és felhasználhatósági lehetőségei, valamint az okosvárosok kínálta opciók is szerepeltek.