A Lounge Group felmérése szerint minden hetedik fiatalra jellemző, hogy
vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon: a
konfliktusokban a kommentelők közel fele, *46%-a nem vállalja fel a
személyes adatait*.

„A 18-40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért
már zaklatás közösségi oldalon. Ez egy rendkívül magas arány, és a
cyberbullying a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni.
Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen
az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat,
adataikat.” – mondta el Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási
divízióvezetője.

Az is kiderült, hogy *minden negyedik válaszadó
szókimondóbb online*, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak
azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását az
esetleges negatív következmények érdekében: ha kommentárt írnak, az
általában egy szolgáltatás véleményezése, és nem vitába szállás más
emberekkel.

*Ismeretlen ismerősök *

A Facebookot a 18-40 évesek 90%-a naponta használja, viszont a
válaszadók *70%-a
nem ismeri személyesen minden online ismerősét*. Az idősebb Y generációnál
több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden
online ismerősüket, mint a Z generációhoz tartozók.

Észrevehető azonban a
tudatos szelekció: a fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették,
hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az
ismerőseiket, amely keretében *törlik a már nem aktív kapcsolatokat*.

„Chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait.
Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren, de az még nem
egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság, vagy valóban generációs
különbség.” – vetette fel a kutatási divízióvezető.

*Munkahelyen Facebookoznak a fiatalok*

A kutatásból az is kiderült, hogy minden második válaszadónak van
lehetősége közösségi oldalakat látogatni a munkahelyén, ezt a 18-40 évesek
45%-a napi rendszerességgel meg is teszi.

A munkahelyen történő social
media oldalak böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében
intenzívebb, azonban az Y-osok ötöde soha nem görgeti a hírfalat
munkaidőben. A* kollégákkal történő kapcsolattartás, ami akár a munkán
túlra is kiterjed, a közösségi oldalakon a válaszadók felére* – leginkább a
Z generációra és az érettségizettekre – *jellemző*.

„A kollégák ösztönösen
keresik ezeket a csatornákat. A cégeknél emiatt célszerű a belső
kommunikációs megoldásokat informális alternatívákkal is kiegészíteni,
amivel az összetartozás is erősíthető.”- mondja Szabó Zsófia.

*Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról
mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. *A biometrikus
adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a
válaszadók elzárkóznak ezek megadásától.* Ezek közül legismertebb az
ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de
akár az egyedi járásminta is!

*Nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két
generáció között: a 18-24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel,
ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat, eközben az
Y generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a
fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes
adatnak.