Immáron hetedik alkalommal készül a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron.
Mennyiben más a munkafolyamat hetedjére, mint elsőre?

A Koronázási Szertartásjáték jelmezei minden esetben monumentális feladatot jelentenek
számomra, egyrészt a tömegek, másrészt a korabeli öltözetek miatt. Az első évben még mindent
újonnan kellett megteremteni, mostanra viszont már összegyűlt rengeteg ruha, ami alapul
szolgál a későbbiekben. A feladat azonban továbbra sem egyszerű, mert a történelemben
haladva az idő múlik, a divat változik, adott esetben új népek újfajta öltözékekben érkeznek,
ezért továbbra is sok új jelmez készül, és ezzel párhuzamosan a régiek átalakítása is zajlik.

Milyen viselet volt jellemző IV. Béla korában?

A viseletek kutatásakor minden esetben a korabeli falfestményekre, szőttesekre,
textiltöredékekre hagyatkozunk. A XIII. század derekán a középkori divat jellegzetességei a
magyar viseletekben is megmutatkoztak. Egyszerű szabások, tunikák, láb harisnyák jellemzik a
kort. A színesebb és hosszabb öltözeteket a jómódú, míg a nyers, festetlen posztókat rövidebb
fazonokkal a szegényebb rétegek viselték. Fontos, hogy a rendelkezésre álló szerény technikai
eszközökkel csak egyszerűbb formákat alkothattak, nem volt még például zseb vagy gomb, a
rögzítéseket inkább veretes tűkkel és csattokkal oldották meg. A textilhasználatra jellemző a
természetes alapanyagok alkalmazása, melyet növényi alapú színezékkel festettek, majd
fémszálakkal hímeztek és drágakövekkel díszítettek. Minden terület hozzátette a saját
stílusjegyeit az alap irányzatokhoz, így a magyaroknál fennmaradhattak az Árpád korabeli szőrök,
veretes díszítések, hegyes süvegformák, melyek egy sajátos elegyet alkottak a középkor
letisztult, redős divatjával.

Másként tervez ilyen grandiózus szabadtéri helyszínre, mint egy nagyszínpadi előadásra? Mi a
különbség?

A Koronázási Szertartásjáték nézőtere – a nagyszínpadok egyoldalú nézőpontjával ellentétben –
három oldalról veszi körül a színpadot, a nézők így teljesen különböző szemszögekből és változó
távolságról láthatják a szereplőket. Emiatt fontos színfoltokat alkalmazni, hogy már messziről is
beazonosíthatóak legyenek a történet szereplői: színesek az udvari előkelőségek, szürkék a tömegek,ezüstösek a katonák… Mindeközben a folyamatosan jelen lévő kamera közeli képeket
közvetít a led falra, ezért a részleteknek is pontosnak és kidolgozottnak kell lennie.

A jelmezek tervezésénél mennyire szempont, hogy korhű legyen?

A történelmi előadások esetén alapelvárás, hogy a tervező pontosan ismerje az adott kor viseleti
sajátosságait, mely tudását felhasználva alkotja meg a jelmezek látványtervét. Fontos, hogy
egészen más eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésre, mint az adott korban lehettek. Mégis
azt az illúziót kell kelteni, mintha a szereplők az ismert kódexekből lépnének elő. Mindezt
ügyesen kell igazítani a rendezői elképzelésekhez, a koreográfiához valamint a jelmezt viselő
színész egyéniségéhez.

A próbafolyamat melyik részét szereti a legjobban?

Tervezőként talán legjobban a kezdeti kutatómunkát és alkotást szeretem, ilyenkor
körvonalazódik előttem az adott előadás. Rajzoláskor, festéskor mindig egy kötöttségek nélküli
művészi örömöt élek meg, papírra vetem az álmaimat, megelevenednek előttem a fényes
textilek, különleges díszítések. A terveimet a próbafolyamat során végig irányadónak tekintem,
ezekre támaszkodom, amikor a gyakorlati megvalósításon gondolkodunk, vagy a színészekkel
egyeztetek a jelmezeikkel kapcsolatban. Ennek ellenére nem cserélném a színházi munkámat egy
illusztrátori feladatra, mert éltet a kihívás, hogy miként valósíthatóak meg a papírra vetett
tervek, milyen technikákkal érhetőek el a kívánt hatások. A munkám szerves része a
kommunikáció, szeretem a csapatot, akikkel együtt kell dolgoznom. Szívesen együttműködök a
színészekkel és lelkesítenek a különleges rendezői és koreográfusi elképzelések, melyekhez a
jelmezeket alkalmaznom kell.

Hogyan ajánlaná az előadást a nézőknek?

Szívből ajánlom ezt az előadást mindenkinek, aki kíváncsi egy igényesen bemutatott történelmi
eseményre, szívesen lát megelevenedni egy korabeli ünnepi szertartást és érdekli a magyar
királyok élete.

Évek óta dolgozik Székesfehérváron, van kedvenc helye a városban?

Nagyon megszerettem a várost. Gyönyörű a főtér, szívesen sétálok a hangulatos utcákban, és
sosem hagynám ki a finom fagylaltokat sem. Legjobban mégis a szertartásjáték helyszínét, a
királysírokat szeretem, mert nem csupán történelmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, de az
évek során számos szép emléket idéz fel bennem.

Jegyinformáció és érdekességek: www.koronazas.hu