Kezdőlap
Mire vigyázzunk nyáron, ha szívbetegek vagyunk? Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta - FMC   
2019. augusztus 20.
A nyári hőség az egészséges szervezetet is megviseli – hát még a szívbetegetekét! A szédülés, fáradtság, izomgörcs és zavartság mellett extrém esetben összeomolhat a vérkeringés és hőguta is bekövetkezhet. A magas páratartalommal társuló, kiemelkedően magas hőmérséklet szélsőséges esetben halált is okozhat.

 

 

Szervezetünk optimális működéséhez megfelelő biológiai, kémiai, fizikai feltételekre van szükség. Ahhoz, hogy szerveink megfelelően dolgozzanak, állandó testhőmérsékletről (is) gondoskodni kell. A környezet hőmérséklet-változására testünk folyamatosan reagál: felhevüléskor izzadunk és kitágulnak a vérerek, hogy lehűtse magát szervezetünk.

A magas hőmérséklet többféle veszélyt is rejt magában: csökken szellemi éberségünk, romlik a koncentrációs képesség. A szellemi és a fizikai munka esetén egyaránt jellemző, hogy a nagy melegben nehezebben tudunk gondolkozni, mozdulatainkat összhangba hozni. Mivel nehéz ilyenkor összehangolni a mozgás ütemét és irányát, gyakran fordulnak elő balesetek és rosszullétek. (Erről írtam bővebben a Hogyan vészeljük át a kánikulát? című cikkemben) A kánikulában megnő a szívinfarktus, az ödémásodás és a trombózis kockázata is.

A nagy melegben figyelnünk kell szervezetünk optimális folyadékszintjére. A kívánatos folyadéktartalom függ az életkortól, a nemi hovatartozástól, az edzettségi állapottól is. A csecsemők testének például körülbelül 70 százaléka víz, ez az érték az évek múlásával folyamatosan csökken. Fiatalkorban már csak 60-65 százalék körüli, idős korban pedig 50-55 százalékos.

A megfelelő vízmennyiség elengedhetetlenül fontos az anyagcserében és a testhőmérséklet-szabályozásban is. A víz előfordul a vérplazmában (3-3,5 liter), a sejt közötti szövetekben (8 liter) és a sejteken belül (30 liter). (A vízivás fontosságáról az Izovolémia, avagy igyunk elegendő folyadékot! blogbejegyzésemben található bővebb információ.)

A test folyadéktartalma csökkenhet a vizelettermeléssel, verejtékezéssel. A dehidráció a korlátozott ivás vagy túlzott verejtékezés miatt következhet be, súlyos esetben pedig kiszáradáshoz is vezethet.

Nyáron kiemelten figyeljünk arra, hogy pótoljuk a sót, a magnéziumot és más elektrolitokat, amelyeket elvesztett szervezetünk az izzadással. Igyunk ásványvizet, gyümölcsleveleket, zöldségpüréket! Kerüljük a kávé és az alkohol fogyasztását! (Itt megemlítem az Izontóniás italok, avagy mit igyunk edzés alatt és után? című írásomat.)

Ha forró és párás a levegő – főként, ha aktív testmozgást is végzünk közben –, akkor akár három liter folyadék is távozhat óránként a testünkből. Ezért fontos, hogy folyamatosan pótoljuk ezt a „hiányt” vízfogyasztással.

Szervezetünk a kánikulában kitágítja az ereket, s fokozza a vérkeringést. Egészséges embernél akár háromszorosára is nőhet a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor. Aki szívbeteg, annak viszont nem biztos, hogy képes ilyen teljesítményre a szíve, és az is előfordulhat, hogy erei nem tudnak a szükséges mértékben kitágulni. A hőség tehát komoly problémát jelenthet számukra.

Különösen figyelnie kell a nyári időszakban azoknak, akik 50 év felettiek és vannak még társbetegségeik is, például túlsúlyosak. Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot akkor sem, ha folyadék után sikít a testük. Őket figyelmeztessük a rendszeres vízfogyasztásra!

A szívbetegek jól teszik, ha igyekeznek a „veszélyes” időszakban hűvös, légkondicionált helyen tartózkodni. Kerüljék el a tűző napot! Fürödni lehet például egy fedett uszodában is (ha vízbe vágyunk), nem szükséges a tűző napon a Balaton habjait szelni. Olvasni pedig egy könyvtárba is ellátogathatunk, ha nem akarunk mindig otthon ülni. S ne feledkezzünk el a hűs kultúrházakról, kiállító-termekről sem (a szabadtéri fesztiválozás helyett) – remek és biztonságos programok!

 

A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

https://www.fmc.hu/2019/08/06/mire-vigyazzunk-nyaron-ha-szivbetegek-vagyunk/

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >