Kezdőlap arrow Belpolitika arrow Mi mindenre jó az édeskömény?
Mi mindenre jó az édeskömény? Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta - FMC   
2020. január 13.
Az édeskömény nemcsak aromás fűszer, hanem nagyon kellemes ízű zöldség és rendkívül hasznos gyógynövény is. C-vitaminban és rostokban gazdag, értékes antioxidáns, esszenciás olaja nagyon hatékony. Többek között jó az asztmára, magas vérnyomásra, torokfájásra, ráncosodásra, szexuális zavarokra is.

 

Az édesköményt ismerték már az egyiptomiak is, nagyon szerették / és szeretik a mai napig az indiaiak, a kínaiak, a görögök is. Ez utóbbiak régen mágikus erőt sugárzó növénynek tartották, s úgy hitték, hogy Prométheusz az édeskömény szárába rejtette el a parazsat, és így ismertette meg a tüzet az emberekkel. „Marathon”-nak hívták, mert Marathon nevű falu mellett nőtt – természetesen vadon. (Igen, az Athén melletti kis településről van szó, ahol azt athéniak legyőzték a perzsákat. Innen vitték a győzelem hírét Athénba, s ennek állít emléket a híres futóverseny is.)

Hippokratész a csecsemők bélgörcseire ajánlotta e növényt, Dioszkoridész feljegyzései pedig arról szólnak, hogy mennyire könnyíti az emésztést.

A rómaik „Foeniculum”-nak nevezték el, ami „kis szénát” jelent. Bőséges lakomáik előtt körbe adtak egy kis szelencét, melyben édeskömény-magok voltak, s elrágcsáltak pár csipetnyit, hogy segítségével  megelőzzék az emésztési panaszokat (például a gyomorégést).

A középkorban szent növényként tisztelték, és sokáig édesköményt tettek a kulcslyukba, hogy távolt tartsák vele a gonosz szellemeket és a boszorkányokat.

Gyógyhatásáért is fogyasztották: főként fogfájáskor, szembetegségek megjelenésekor, emésztési problémáktól szenvedve nyúltak hozzá, illetve a libidó erősítése céljából.

Az édeskömény a mediterrán térségben őshonos – ebből adódik, hogy a napos, meleg klímát és a szélvédett helyet szereti. A magokat ősszel kell összegyűjteni, amikor több, mint a fele megérett. (A többit papírzacskón tudjuk megérlelni, majd kiszárítani.) A vetést őszre vagy márciusra optimális időzíteni: a magokat szórjuk 2-3 cm mélyre, 30-35 cm távolságra.  

Az édeskömény az ernyősvirágzatúak családjába tartozik. Illatos, évelő. Két méter magasra is megnő. Szirmai sárgák, íze és illata ánizsos.

Észak-Amerikába a bevándorlók révén került. Magyarországra a rómaiak juttatták el, majd a kolostorokban kezdték el termeszteni. A magyar nyelvben nagyon sok elnevezése ismert: bécsi kapor, főnigli, főnikli, nagykömény, német kömény, olasz kapor, római kapor, édesénik, magyar ánizs, ánizskapor, venkel.

E növény valamennyi része ehető: a levele, a szára, a csírája, a magja és a gumója is. A gumóját zöldségként fogyaszthatjuk: lereszelt formában ehetjük nyersen, sütve, főzve, párolva is. A magokat levesekbe, halételekbe tehetjük, s gyógyteát is készíthetünk belőle. Kiegészíthetjük vele a salátákat, köretként is tálalhatjuk, s még likőr-alapanyagként is tekinthetünk rá.

 

 

A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:

https://www.fmc.hu/2020/01/11/mi-mindenre-jo-az-edeskomeny/

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >