Kezdőlap arrow Kultúra arrow Helyi alkotók novellái a Városházán
Helyi alkotók novellái a Városházán Nyomtatás E-mail
Írta: Fraller Ildikó   
2020. február 20.
A Magyar Széppróza Napját felolvasóesttel ünnepelték az irodalombarátok: a Vörösmarty Társaság első novella-antológiájának a remekeit a szerzők osztották meg a közönséggel a Városházán.

 

 

A Magyar Széppróza Napján Székesfehérváron a Vörösmarty Társaság első novellaválogatásának, a tavaly megjelent Kötéltáncnak az alkotásaiból rendeztek felolvasóestet a Városházán.

Dr. Cser-Palkovics András
polgármester köszöntőjében azt a személyes kötődését osztotta meg a hallgatósággal Jókai Mór születésnapján, hogy az – érettségi tételként is kapott – Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán a mai napig kedvencei. „Felhívhatjuk a figyelmet az olvasás nagyszerűségére és fontosságára. Sok emberhez eljuthat a hír, különös tekintettel a fiatalokra - így fontos misszió is egyben az ünnep.” – fejezte ki az ünnepi programról. Elmondta, hogy a helyi, népszerű könyvautomata telepítését fehérvári fiatalok kezdeményezték: van értelme ennek a missziónak, Jókai Mór és az okostelefon kiválóan megférnek egymás mellett! – zárta gondolatait.

Az Írószövetség képviseletében mondott köszöntőt Lőrincz P. Gabriella: hiszem azt, hogy a Magyar Széppróza Napja még inkább közelebb viszi a fiatalokhoz a szépirodalmat, úgy, ahogy az idősebb korosztályhoz is, szerte a Kárpát-medencében rendezett programoknak köszönhetően, fogalmazta meg. Zárásul a szövetségnek az ünnephez választott Jókai-idézetét osztotta meg a közönséggel: „Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél.”

Dr. Lukácsy József
, a Vörösmarty Társaság alelnöke irodalomtörténeti összefoglalójában a modernség novelláiról beszélt, amelyekre már jellemző a tömörítés, a redukció, és amelyekben a külső történések a belsőt is jelzik. Elsőként a belső láttatás mesterét, Petelei István erdélyi írót hozta fel példaként, aki a perifériára szorult kisvárosi ember életét mutatta be; majd sorban Gozsdu Elek, Papp Dániel, Herczeg János, Turi Zoltán, Ambrus Zoltán, Kaffka Margit, Krúdy, Kosztolányi és Móricz neve is elhangzott a nagy elődök közül.

Lukácsy József kötetbeli előszava azt fogalmazza meg, hogy a kispróza születésében a csend hangjaira való figyelem jelenik meg, és az írások szellemi menedéket jelentő élményeket adnak: „(…) gyerekkori emlékek, fikciós abszurdoidok, történelmi eseményeknek, szülőknek, nagyszülőknek állított írásos emlékművek, sajátos nyelvi leleményekkel, népies és tájnyelvi fordulatokkal, néhol szarkasztikus humorral vagy finom iróniával – olyan történetek, amelyek elmesélhetők és átélhetők.” A rendezvényen először Bartal Klára Pacsirtaszó című novellája hangzott el, majd többek között Sáringer Károly, Gál Csaba, Sohonyai Edit, Bobory Zoltán, Nehrer György és Szegedi Kovács György egy-egy kisprózájában mélyülhetett el a közönség. Az est házigazdája Arató Antal volt, közreműködött Cserta Gábor.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >