Életnagyságban, egyedülálló páncélleletben, hiteles arcrekonstrukcióval érkezett egy nagyhatalmú avar uralkodó, a kagán páncélos lovas harcosa a Csók István Képtárba. A Kerénynek elkeresztelt katonát a Csók István Képtár időszaki kiállításán láthatjuk, a Debrecenből elindult vándorkiállítás első állomásán. A három éve lezajlott feltáráson előkerült, a Kárpát-medencében és sok tekintetben eurázsiai szinten is egyedülálló avar sírnak az a különlegessége, hogy teljes, lamellás törzspáncélban eltemetett harcos nyugodott benne, aki az avar főfejedelem kíséretéhez, nehézlovas különítményéhez tartozhatott.

A kagán lovasa – avagy egy avar páncélos lovas életre keltése című tárlat megnyitóján Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntőjében kifejezte, hogy a számtalan információ mellett izgalmas élményt is rejt magában a színvonalas rekonstrukciót bemutató új kiállítás. Az alpolgármester a fehérvári kapcsolódású Csákberény-Orondpuszta melletti avar temetőre, Fülöp Gyula egykori múzeumigazgatónak az avar korhoz kapcsolódó régészeti munkáira és a Gorsiumban feltárt avar sírokhoz tervezett jövőbeli kiállításra utalt, illetve a szakmai tudományos kutatások mellett a nagyközönség számára készített bemutatók fontosságát hangsúlyozta. „Amit ez a fantasztikus páncélos lovas képvisel az egyedülálló régészeti lelet bemutatásával, az egy másik aspektusban is közel áll városunknak a kulturális, tudományos programokban vallott és felvállalt attitűdjéhez. Kerény úgy szólítja meg a látogatókat, hogy valóban egy könnyed kikapcsolódás keretében ad ismereteket.” – mondta Lehrner Zsolt. Köszönetet mondott a múzeumok munkatársainak a tárlatért, és minden városlakót, minden ide érkező turistát meginvitált a tartalmas és élménygazdag kiállításra, amelyet majd tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások egészítenek ki.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója köszöntőjében mint régész fogalmazta meg, hogy számára még nagyobb élmény egy ilyen páratlan, egyedülálló leletet csodálni. Elmondta, hogy a fehérvári kollégák a nagyszerű kiállítást helyi avar kori leletanyaggal egészítették ki dr. Szücsi Frigyes régész irányításával: kifejezetten a kora avar kori lovasság által használt fegyverekkel, illetve egy jurtával, amilyenben a fegyverforgató elit lakhatott.

A pénz mellett szerencse és szakmai tudás kell a történeti feltárásokhoz, mondta Dr. Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója, és a két város két múzeumának hasonlóságairól – mint az örökségvédelem, a kulturális fejlődés, a hazai és nemzetközi szinten elismert, nagyszámú látogatót és publicitást hozó tárlatok – szólva így fogalmazott: „A két múzeumban meggyőződésem szerint a megfelelő szakmai tudás is rendelkezésre áll. A mai kiállítás a bizonyíték arra, hogy munkatársaink szaktudását nem érdemtelenül kíséri némi szerencse is.” – a Déri Múzeum három generációjából a legfiatalabbakat képviselő Hága Tamara Katalin régész találta meg a különleges leletet, tette hozzá. 

A kiállítást Dr. Dani János, a kiállítás egyik kurátora nyitotta meg, összefoglalva a feltárás történetét: 2017 májusában, az M35-ös autópályánál tárták fel a sok száz sírból álló avar temetőt, a 7. században élt harcos sírjával. A Kerény napon előkerült lovas neve egyébként lándzsahordozót jelent – ami véletlen összefüggés azzal, hogy az avar kori harcosok mindennapi fegyvere volt a lándzsa. A rá fektetett lamellás testpáncél, a teljes vért pedig kivételes állapotban őrződött meg. Maga a restaurálás több mint egy évig tartott, többek között laboratóriumi és természettudományos vizsgálatokkal – ennek köszönhető a nagyközönség számára is élvezhető, jól befogadható tárlat.

A sír maga körülbelül három méter mélyen volt, ez volt a legrangosabb a helyszínen, mondta el Hága Tamara Katalin régész, a kiállítás másik kurátora, a lelet felfedezője. Az állatokkal temetkezés megszokott volt a korban: a feltárás során kiderült, hogy a lovat később helyezték az elhunyt mellé. A derecskei sírleletből nemcsak a fegyverzet, de a magas talajvízszint miatt több, a viselet részét képező szerves anyag is konzerválódott.

A régészeti tárlaton egy eredeti állapotában bemutatott lovassírt, egy teljesen felszerelt avar jurtát, tapintható, körbejárható, kipróbálható rekonstrukciókat és valódi fegyverleleteket is bemutatnak: egészen október végéig várják a látogatókat a Csók István képtárban.