Kezdőlap arrow Belpolitika arrow A Váli-völgy vadregényes tájai
A Váli-völgy vadregényes tájai Nyomtatás E-mail
Írta: Mátay Balázs   
2020. október 20.
Néhány napja indítottuk sorozatunkat, melyben azokat a Fejér megyei, illetve közeli kirándulóhelyeket helyeztük fókuszba, amelyek népszerűek vagy azokká válhatnak a székesfehérváriak körében. Szeptemberben és októberben a Bakony lábától a Vértesen keresztül eljutottunk a Velencei-tóig. Most a Pannónia Szíve térsége, a Váli-völgy felé vesszük az irányt.

 

 

A megyeszékhelytől és a fővárostól is alig 25-30 percnyi autóútra, a Mezőföld közepén elhelyezkedő Váli-völgy ideális úti cél, amennyiben nem akarunk órákat tölteni az utazással, ugyanakkor egy könnyű túra keretében szeretnénk felfrissíteni testünket, lelkünket, vagy épp csak gyönyörködnénk a festői szépségű vidék apró csodáiban, a fák ágai között átszűrődő napsugarakban. A Dunántúl tájegységéhez tartozó, az évi napsütéses órák tekintetében is élen járó, teraszos völgyben részben a Váli- és Szent- László-víz teszi csodássá a tájat, ugyanakkor a Vértes és a Tatai-Váli-árok közelsége is kalandos kirándulásokra csábít. A túrázók mellett a kerékpározók, lovaglást kedvelők, vagy csak sétálni szeretők is találnak itt ideális terepet.
 
 
A terület legmagasabb pontja a 246 méter magas Tekerület hegy. Az itt folyó víz a Gerecsében ered és Szent László-patakkal együtt a Dunába ömlik. Költészetünk egyik nagyja, Vajda János (1827-1897) is a völgyben nevelkedett (Pesten született, néhány hetes volt, amikor a család Válba költözött) az akkori váli erdész fiaként. Költészetét áthatja az erdő és a táj szépsége. Egykori házukban emlékkiállítást rendeztek be. A vadregényes környezetben álló, 200 esztendős erdészlak, amelyben a költő felnőtt, a községtől 3 kilométerre, az Antali erdőben áll. A korabeli bútorokkal berendezett, nádfedeles kis házban a költővel kapcsolatos dokumentumok is láthatók.
 
 
A völgy más kulturális látnivalókban is gazdag - itt található többek között a bicskei Batthyány-kastély, a váli Ürményi-Dreher-kastély (amely a Pannónia Szíve program keretein belül hamarosan megújul) , illetve a martonvásári Brunszvik-kastély. A váli kastélyt Ürményi József, a széles ívű pályát befutott államférfi építtette. Kastélya építésénél különlegesen óvatos és takarékos volt, megelégedett azzal, hogy a jezsuiták egykori papi házát egy emelettel megmagasítsa. A copf stílusú kastély 1780-1800 között épült, valószínűleg Kasselik Fidél, osztrák mester tervei szerint. (Ő tervezte - többek között - Ürményiék pesti palotáját, a Pesti Magyar Színházat és a pesti Fiúárvaházat is.)
 
 
Figyelemre méltóak az U alakú épület copf díszítőelemei és az épület középső részének megoldása, a vasrácsos erkéllyel. 1878-ban a család arra kényszerült, hogy váli birtokát és kastélyát eladja, melyet a sörgyáros Dreher Antal vásárolt meg. Később Dreher Jenő tulajdonába került az épület. A háború alatt katonai célokat szolgált: előbb német katonai szálláshely, majd hadi kórház volt. A bombázást szerencsére elkerülte. Az egykori kastélyt az 1950-es évektől könyvtárnak és oktatási célra is használták. 1961-ben, majd 1969-ben tatarozták. 1961-ben mezőgazdasági szakiskola nyílt falai között.
 
 
Felújítása 2022 elején kezdődhet, miután a Pannónia Szíve és a Velencei-tóterületfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán eredményes előkészítő-lobbimunkájának köszönhetően Magyarország Kormánya az 1740/2019. (XII. 19.) számú határozatával lehetőséget biztosított a kastély és a hozzá tartozó park megújításának, valamint az újonnan létrehozandó Vereb-Vál-Gyúró-Etyek úthálózati elemnek az előkészítésére és garanciát vállalt a projekt megvalósítására is. Ezzel a Pannónia Szíve program újabb fontos beruházása kezdődhet el hamarosan.
 
 
A Brunszvik-kastély felépítése ifjabb Brunszvik Antal nevéhez fűződik. Családja 1758-tól bérelte a birtokot, amely végleges tulajdonukba 1770-ben került. A kastély 1784–85-ben épült fel barokk stílusban egy korábban itt álló kúria helyére. A következő évszázadban többször átépítették. 1870-ben Brunszvik Géza neogót stílusban alakíttatta át a kastélyt és a képtárat, és ez a mai formája is. A kastély építésével együtt kezdték el az épület körül a csodálatos angolpark telepítését is. A család híres volt élénk társasági életéről, nem véletlen, hogy Beethoven, Erkel Ferenc és Liszt Ferenc is több alkalommal vendégeskedett a kastélyban. A park, a kis tó és a tó közepén a kis sziget önmagában egy kis csoda. Akár egy egész délelőttöt vagy délutánt el lehet itt tölteni, sőt ha a Beethoven Emlékmúzeumot és az európai óvodaügy egyik úttörője, Brunszvik Teréz munkásságának emléket állító – a kastély szomszédságában található - Óvodamúzeumot is megnézzük, akkor egész napos kiránduláshoz is tökéletes célpont.
 
 
A Váli-völgyben a lovas turizmus jelentette kikapcsolódási lehetőségekbe is belekóstolhatunk, köszönhetően a völgyben elhelyezkedő ősi település, Kajászó lovardájának. Tavasszal mindemellett - ahogy egész évben - az Alcsútdobozi Arborétum is megér egy kiadós sétát. A Vértes és a Váli-völgy környékének egyik legismertebb nevezetessége az alcsútdobozi volt Habsburg-kastély és az épületet övező egykori kastélypark, az arborétum. Hazánk egyik legértékesebb élőfa gyűjteménye található az 1825-től kezdve telepített Alcsúti Arborétum természetvédelmi területén, 40 hektáron 540 fajban gyönyörködhetünk. Az itt található növények közt nem csak hazai fajokat, de számos érdekességet és ritkaságot is megcsodálhatunk.
 
 
A kora tavasszal nyíló hatalmas hóvirágmező egyedülálló az országban. A több mint két hektár alapterületű hóvirágmező teljes pompájában hóolvadás után, általában február közepétől március közepéig csodálható meg. Az első hóvirágokat az 1800-as évek végén telepítették az akkori nádori birtok kertészei, majd folyamatosan újabb és újabb fajtákkal gyarapították a kertet. A páratlan gyűjteményt hét faj, összességében 24 különböző fajta, illetve változat alkotja. Jó tudni, hogy a hóvirág védett növény, nem szabad leszedni, gyönyörködni benne viszont annál inkább!
 
 
Az arborétumot is érinti, mi több, ott van az egyik állomása a Vál-völgyi kisvasútnak. A keskeny nyomtávú kisvasút az egykori, ma már használaton kívüli Székesfehérvár-Bicske vasútvonal nyomvonalára épült, s jelenleg a Felcsút–Vértesacsa közötti nyomvonalon közlekedik, a Puskás Akadémia, Felcsúti vasútállomás, Alcsútdobozi Arborétum megállóhelyek érintésével. A gyönyörű tájon áthaladó, alig 6 km-es szakaszt a tervek szerint hamarosan tovább bővítik, hosszabbítják, néhány év múlva pedig már akár a Velencei-tó is elérhető lesz a környezetkímélő dízel-hidraulikus mozdony húzta kisvasút szerelvényeivel.
 
 
A Váli-völgy kapcsán kihagyhatatlan az Etyeki borvidék említése. A romantikus kis szőlőskertek, présházak és az Újhegyi pincesor látványnak sem utolsó, ám a környéken termelt és palackozott borok kortyolgatása mellett teljes csak igazán az élmény. Etyek határában áll az ország és egész közép-kelet Európa egyik legnagyobb filmstúdiója, filmparkja, ahol a hazai színészvilág krémje mellett már a világ mozi iparának legnagyobbja is megfordultak, készítettek különböző alkotásokat.
 
 
A folytatásban a Váli-völgytől és a Velencei-tótól a Dunáig jutunk majd el.

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >