Kezdőlap arrow Belpolitika arrow Húsvét  a negyvennapos böjt lezárulása
Húsvét  a negyvennapos böjt lezárulása Nyomtatás E-mail
Írta: Temesvári Márta   
2009. április 10.

ImageA húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe. Ekkor zárul le a negyvennapos böjt, amelyet Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartanak a hívek. A Biblia azt mondja, hogy Jézust nagypénteken keresztre feszítették, harmadnapra pedig feltámadt. Ezért már az első keresztények Krisztus haláláról és sírban pihenéséről (nagypéntek és nagyszombat) egésznapos, szigorú böjtöléssel emlékeztek meg.

 

A húsvét előtti vasárnap (Virágvasárnap) kiemelkedő jelentőségű, mivel ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe. Ez a nagyhét kezdete, a nagyböjti előkészület csúcspontja, amely bevezeti a szent háromnap liturgiáját. A papok ilyenkor piros ruhát öltenek (a vértanúság liturgikus színe), s évenként váltakozva Máté, Márk, valamint Lukács evangélumából olvasnak fel passiót. Nagycsütörtökön, az utolsó vacsora emléknapján a Székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy misét szabad tartani.

Nagypénteken a mise helyett Igeliturgián vehetnek rész a hívek, amit a papok piros vagy lila öltözékben végeznek, és János evangéliumából hallható a passió. Nagyszombaton az esti misét a vasárnap vigiliájának hívják, mivel a katolikus időszámításban sötétedés után már vasárnap van. Ez az év legszebb szertartása: a fényliturgián a pap megáldja a tüzet, majd meggyújtja vele a gyertyát - Jézus feltámadását jelképezve. Az igeliturgia során kilenc olvasmány hallható, a keresztségi liturgián megáldják a keresztutakat és a szenteltvizet.

Az eukarisztia liturgiáján a mise hagyományosan, de ünnepélyesebben folytatódik, végezetül pedig körmenettel hirdetik Krisztus feltámadását. Húsvétvasárnap délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. Jézus áldozatával magára vállalta az emberiség bűneit, s megváltotta a világot. Feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Ezt ünnepeljük húsvétkor, méghozzá a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni első vasárnap. (Az első niceai zsinat 325-ben létrejött határozata szerint.)

Így a húsvét legkorábbi időpontja március 22-e, s a legtávolabbi április 25-e lehet. E dátum kapcsán régen elég sok vita merült fel, mivel a meghatározás pontos módszere eleinte nem volt kijelölve. Így pl. a római és az alexandriai pátriárka alá tartozó egyházrész is másként számolt.

A Katolikus Egyház végül 1581-ben rögzítette kánonban azt a módot, amely a húsvét naptári helyét meghatározza. Így ma már a gregorián naptárreform előtti julián-eljárást alkalmazó Ortodox Egyházon kívül minden keresztény egyház ezt veszi alapul.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >