Somogyi László református lelkész szerint: ha nem tudjuk, hogy Isten nemcsak e földi életben tervezte sorsunkat, könnyen felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért mondjunk le meghatározott dolgokról? Ha nincsen feltámadás, ha a húsvétnak nincsen perspektívája az életünkre nézve, akkor mire is várunk? Sok ember azért nem áll a keresztények közé, mert nem jutott el a húsvéti hitig. Csak annyit lát, hogy a keresztények bizonyos dolgoktól távol tartják magukat. Nem tud róla, hogy „ezerszeresen van elkészítve boldogságban, örömben odaát.”

Életünk a halálunk után teljesedik ki igazán.

A földi élet egy próba, a nagy előadás pedig később vár ránk. Ha ezt tudjuk, akkor sokkal nyugodtabbak vagyunk, és sokkal békességesebben tudjuk elereszteni azokat a dolgokat, amelyek után mások annyira törekszenek. Az érdekes pedig az, hogy minél inkább elengedő az ember, minél nyitottabb szívvel várja a feltámadás utáni ajándékokat, annál többet él meg ezen a földön. Ha valaki nagyon töri magát valamiért, sokszor lemarad azokról az élményekről, amelyeket a hitben élő ember átél.

Ezért a keresztény élet egy rendkívül felszabadult élet. Somogyi László elárulta, hogy ő is úgy indult el a házasságba, hogy csupán egy könyvespolca volt, s azóta annyi mindent odarendezett neki az Úr: külföldi utakat, szép autót… Pedig soha nem ez volt az életcélja. És ez összefügg a húsvéti hittel. Ha látjuk a sorsunk távlatát, az igazi nagy fejezetet, akkor máshogyan élünk.

„Jó lenne, ha a mai magyar társadalom egy kicsit visszafogná magát, s elcsendesedne.” – mondta lelkész – „Ha elgondolkozna azon, hogy hova is rohanunk? És miért kell annyira könyökölni? Miért kell annyira a hatalom? Egyszer úgyis mindent itthagyunk. Ha van feltámadás-hitünk, akkor merünk egyezkedni, osztályrészt adni másoknak is. Tudjuk,hogy mindannyian Isten ajándékaiból élünk.”

A reformátusok a nagypénteket tartják a legnagyobb ünnepnek. Hiszen, ha Jézus nem rendezi el bűneink kérdését, akkor nincsen értelme a feltámadásnak, illetve félelmetes üzenete lenne. Mert tudjuk, hogy az utolsó ítéletnél senkinek sem áll meg az élete az Isten szentsége előtt. Nem vagyunk jók. Ott lapul bennünk az alap bűnös természet. A nagypéntek miatt viszont mégis reménykedve gondolhatunk a feltámadásra.

Mindennek a nagypéntek ad értelmet, ahogy Jézus születésének is az volt a célja, hogy meghaljon. Neki köszönhetően gondolhatunk nyugodt szívvel a feltámadásra.