Kezdőlap
Kárpát–medencei illat- és virágút a Nagy-Magyarország Parkban Nyomtatás E-mail
Írta: Szakonyi Balázs   
2021. június 06.
A Kárpát-medence növényvilága nemzeti örökségünk értékes része, mely mindenképp védelemre, megismerésre és bemutatásra érdemes. Az élővilág, növényvilág érzékeny rendszer, az emberi tevékenység hatására az elmúlt évszázadok, évtizedek során sérülékennyé vált, sokszor veszélybe került.

 

 

 

Az elmúlt időszakban megdöbbentően sok növényi kincset tékozoltunk el, új divatosabbnak tűnő trendek hatására szakítottunk a hagyományos tájhasználattal és kertkultúrával. Elkeserítő látni azt, hogy az elmúlt évtizedek során hiába keresünk a magyar flórában egy-egy növényfajt, azt már nem találjuk, kipusztult.

A Kárpát-medence és az azt körülvevő hegyláncok növényvilága még így is a legváltozatosabb (legdiverzebb) és még legtermészetesebb formában megmaradt Európában. Különösen értékes azért, mert a hegyekkel körülvett medencében a mérsékelt övi növényfajok mellett a kelet-balkáni, nyugat-balkáni (illír), a kelet-alpesi, kárpáti, pannóniai és szubmediterrán flóraelemek is megtalálhatók az eltérő éghajlati hatások miatt.

A több mint 4000 magasabb rendű őshonos növényfaj között olyan reliktum (maradványfajok – sajátos mikroklímájú refúgiumokban maradtak fenn) és endemikus (bennszülött – vagyis csak hazánkban, tágabb értelemben a Kárpát-medencében megtalálható) fajok is vannak, amelyek csak nagyon megfogyatkozott számban találhatók.  

A legritkábbak a reliktum- endemizmusok (bennszülött maradványfajok), melyek a jégkorszak interglaciálisai óta elszigetelten, kis egyedszámmal ugyan de még mindig léteznek hazánk flórájában (pilisi len, tornai vértő, magyar méreggyilok, vadkörte stb.). Az igazán ritka növényi értékek mellett nem feledkezhetünk meg azokról a tájfajtákról sem, amelyeket az emberek hosszú évszázadokon keresztül maguk hasznára telepítettek be. Ugyan ezek nemesítés által létrejövő fajták, mégis nagy botanikai és természetvédelmi értékkel bírnak. Az ún. haszonnövények, a gyümölcs- és takarmánynövények mellett gyógy- és fűszernövények és dísznövények is ezek.

A régiek tudták minden körülöttük élő növény nevét, ismerték felhasználási módját, sőt sokszor mesékbe, történetekbe, dalokba is foglalták őket. Sajátos szimbólumrendszerrel ruházták fel a számukra becses növényeket, megjelentek a paraszti kultúra népművészetében, de a nemesi kertekben és az iparművészetben is helyet kaptak.

Szerencsére ma is vannak akik felismerik, hogy bizonyos hagyományokat háttérbe szorítani nem érdemes azért mert nem a mai kor elvárásainak megfelelő, hiszen a jól kipróbált haszon- és dísznövények már bizonyítottak, termesztésükhöz, megtartásukhoz sokkal kisebb befektetés szükséges, mint  a modern, gyakran kizárólag környezetterhelő vegyszerekkel megtartható fajtákhoz. A természetes növényfajok ugyanúgy fontos részei a tájnak mint a sokszor dekoratívabbnak megítélt nemesített fajták.

A Magyarország szimbolikus országhatárát körvonalazni hivatott növényágyásunk, ennek mentén olyan növényfajokat, -fajtákat, dísz- és gyógynövényeket mutat be, melyek a természetes vegetáció részei, a hajdani tanyák és nemesi birtokok virágoskertjeiben találkozhattunk vele, vagy manapság nagymamáink őrzik őket kiskertjükben. Az őshonos flóra elemi közül azokat válogattuk, amelyek a helyi adottságokat elviselik, de akár kirándulásaink során előkerülhetnek, így megismerésük fontos.

A kisebb termetű cserjék, örökzöldek is helyet kapnak a gyűjteményben. Törekszünk arra, hogy az ágyás minden évszakban esztétikai élményt adjon, télre az örökzöldek biztosítanak kellemes látványt, tél végétől megjelennek az első hagymás növények, melyek egészen tavasz végéig díszítik a kertet. Őket az évelő lágyszárúak közül főként az őshonos fajok követik ill. az egynyári virágok, melyek egészen őszig, az első fagyokig virítanak. Az őszi kertet az őszirózsák, a különleges termések és lombszínek jellemzik.

A kert kialakítása során Nagy Magyarország kontúrját vörös lombszínű borbolya sövényből alakítjuk ki, mely nyírható, formázható. Ezen belül kb. egy méteres szélességben növényágyást alakítunk ki, mely igazodik a területi sajátságokhoz, néhol szűkül, kiszélesedik. Az ágyást mindkét oldalán alumínium szegővel keretezzük, amelyet a gyeptől a Bakonyra jellemző mészkő kövekkel szegélyezünk. Ezzel az országhatárra jellemző hegyvidéki tájat idézzük ill. praktikusan a gyomosodást gátoljuk, a gyepkezelést segítjük. Az ágyás szabad felszíneit aprítékkal és fenyőkéreggel borítjuk, szintén a gyomosodás megakadályozása és a párologtatás, vízvesztés csökkentése érdekében. Az ágyás csepegtető öntözéssel és kézi locsolással öntözhető.

Az országhatár virágágyást 4 „kapu” bontja meg, ezeken a látogatók beléphetnek az emlékművek területére. Az első kapu a Jablonkai hágó melyet felfuttatott borostyánnal és tiszafákkal imitáljuk. A második kapu a Vörös torony – itt kapura futtatott rózsát és körülötte rózsakertet alakítunk ki. A harmadik a Tatár-hágó – sziklás hágó, magashegységi fajokkal kialakítva. A negyedik Fiume kikötője, itt mediterrán vidékek növényei kapnak helyet egy oszlopos ciprus kíséretében.

A betelepítendő növényeket nemcsak esztétikai szempontból csoportosítjuk, de úgy is, hogy egy kvázi tanösvényt alkosson az ágyás. A növényanyag ősszel hagymások és őszi virágzók elültetésével, a következő évben, években pedig további őshonos évelők és egynyári növények beültetésével bővíthető.

 

A 200 méteres tanösvény az alábbi csomópontokat érinti:

1.      Tündérkert - nagyanyáink virágoskertje (szívvirág, pünkösdi rózsa, gyöngyvirág, őszirózsa, évelő szarkaláb, margaréta)

 

2.      Ízek birodalma – fűszernövények a Kárpát-medencében (kakukkfű, bazsalikom, oregánó, tárkony, izsóp, rozmaring)

 

3.      Orvoskertek – gyógynövények az egészségért  (kakukkfű, levendula, medvehagyma, körömvirág, tüdőfű, zsályák, menták, kasvirág, nadálytő, citromfű, palástfű)

 

4.      A szabadság virágai - puszták növényvilága (fátyolvirág, ligetszépe, ökörfarkkóró, macskahere, ligeti zsálya, szamárkenyér, árvalányhaj)

 

5.      Bujdosók vigasza – erdőszéli növények (pettyegetett tüdőfű, erdei szellőrózsa, harangvirágok, gólyaorr)

 

6.      Az ég alatt - sziklakertek virágai (lángvirág, pázsitszegfű, borsos varjúháj, fülfű, gémorr, tatárvirág, küllőrojt, nyúlfarkfű)

 

7.      Színek és évek - festőnövények (festő rekettye, festő csülleng (védett), festő pipitér, szurokfű, festő zsoltina, körömvirág, festő mályva, festő buzér)

 

8.      Magyar Géniusz - a Kárpát-medence növényvilágának kutatói nyomában (botanikusok; Kitaibel Pál, Waldszein gróf) (szőlőlevelű Kitaibel-mályva, erdei Waldstein-pimpó, pusztai meténg (védett), kései szegfű (védett), magyar csenkesz, őszi kikerics (védett), kisvirágú hunyor)

 

9.      Virágarisztokraták - növényritkaságok (leánykökörcsin, őszi kikerics, szúrós csodabogyó, szártalan kankalin)

 

10.   Kárpátok ormán - magashegységek növényei (havasi gyopár, tatárvirág, daravirág, kakukkfű, gamandor, palástfű)

 

11.   A konyha virágai - dekoratív tápláléknövények (csicsóka, torma, rebarbara)

 

12.   Virágok virága - egynyári virágok (petúnia, büdöske, muskátli, dália, kánna, vaniliavirág, kardvirág, rézvirág, pillangóvirág)

 

13.   Virágerdő – virágos cserjék (törpe mandula, babarózsa, labdarózsa, aranyeső, japánbirs, gyöngyvessző)

 

14.   Virágok királynéja – rózsák és rózsakertek na Kárpát-medencében (történelmi rózsák, parlagi rózsa, magyar nemesítők rózsái)

 

15.   Az Adria királynői - mediterráneum növényei (levendula, cipruska)

 

16.   A szabadság virágai – A magyar füves puszták növényei (cickafark, árvalányhaj, macskahere, ördögszem, gamandor, meténg)

 

17.   Virágfilozófia - szimbolikus növényeink (akantusz, árvácska, százszorszép, nőszirom, tulipán, nárcisz, csipkebokor, nefelejcs, bogáncs)

 

18.   Hej tulipán, tulipán - növények népdalokból (rózsa, tulipán, rozmaring, kék ibolya, gyöngyvirág, tubarózsa, pünkösdi rózsa, rezeda)

 

19.   Világszép nádszál kisasszony – A magyar mese kertje (pipacs, pitypang, nád, gyönygyvirág, tűzbab)

 

20.   Istenhez közel – templom és temetőkertek (jukka, nyuszifül, bőrlevél, varjúháj)

 

21.   Édes Erdély – erdélyi növények (ördögharaptafű, zergevirág, bakfű, rezgőfű)

 

22.   Hiúságok vására – díszkertek növényei (sarkantyúvirág, istenfa, lángvirág, bugatölcsér, kecskerágó, iszalag)

 

23.   Szépségkertek – gyógynövények a szépségért és tisztaságért (levendula, cickafark, kamilla, körömvirág)

 

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
< Előző   Következő >