Könyv jelent meg Székesfehérvár épített katonai örökségéről |
Írta: Havasi Timea | |||||
2021. október 21. | |||||
Új könyv született Székesfehérvár 1867 és 1918 között épített katonai örökségének bemutatására. Szerdán a Hiemer-házban mutatták be a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum gondozásában készült kiadványt, amelyből többek között katonai objektumok építéstörténetét, köztéri alkotásokat, emlékműveket ismerhetnek meg az érdeklődők.
A kötet az első része annak a sorozatnak, amely több nagyváros, így Budapest, Debrecen, Győr és Szombathely katonai örökségét dolgozza fel a jövőben hasonló módon. A megjelenteket Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Ruszin Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka köszöntötte a könyvbemutatón. Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár és a katonaság múltja szorosan összekapcsolódik, több mint ezer évet ölel már fel az az időszak, amikor a magyar katonák otthonra leltek a városban. Azóta megszámlálhatatlan fiatal döntött úgy, hogy katona lesz, és kész feláldozni az életét a hazájáért, a városáért. Ezzel a könyvvel is tisztelgünk a Magyar Honvédség és a város által kötött szövetség előtt, aminek köszönhetően büszkén mondhatjuk, hogy a Magyar Honvédség Parancsnokságának Székesfehérvár ad otthont. Dr. Cser-Palkovics András polgármester elsőként arról szólt, hogy az Instagram-oldalán nyomon követhető Olvasni jó! misszióban szeretné majd népszerűsíteni a kötetet, mert fontos értékeket közvetít. Az elmúlt több mint ezer évben nem volt olyan időszak, hogy Székesfehérvár ne kötődött volna a katonasághoz, a honvédekhez, a katonacsaládok sorsaihoz. Ez történelmi időszakonként változott ugyan, ám a súlya mindig megvolt a város életében. Sok minden, amire ma büszkék vagyunk, annak az alapjait megtaláljuk a könyvben. A 19-20. századi döntések nélkül nem alakult volna ki az az infrastruktúra és az a hagyományrendszer, aminek köszönhetően fontos katonai egységeknek adhat helyet ez a város ma is. 50-100-150 év múlva pedig bizonyára lehet majd újabb köteteket írni Fehérvár és az adott katonai szervezet történelméről. Székesfehérvár, a magyar honvédség fővárosa újra példát mutat! Lelkes lokálpatrióták, kutatók munkájának eredményeképpen feltárja, hogy milyen katonamúlttal rendelkezik. A város azonban ennél több, megmutatja, hogy miért jó, ha ott a katonák otthon érzik magukat, hogyan lehet szimbiózisban élni a civileknek és a honvédeknek, mi az a plusz, amit a katonák be tudnak vinni egy közösség életébe. A könyvet olvasva kiderül, hogy a katonaság ittléte igenis formálta a város képét, azonban sokkal fontosabb az a lelkiség, ami a kövek mögött van, és ami megtöltötte azokat élettel – fogalmazott köszöntőjében dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. A kötetet dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka mutatta be. Elmondta, hogy más nagyvárosokban is folytatnak a székesfehérvárihoz hasonló kutatómunkát. A kötet az első része annak a sorozatnak, amely a tradicionális magyar katonavárosok építészeti hagyatékát mutatja be. A terveik szerint hasonló könyv készül Budapestről, Debrecenről, Győrről és Szombathelyről. Évente 2-3 ilyen kötet fog megjelenni. Zárószavában a székesfehérvári kötődésű, ma Budapesten élő Káplár Zsolt, a kötet társszerzője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa elmondta, hogy 2020-ban kezdték a helyi kutatómunkát és gyors, de minőségi munkát végzett a kollégáival együtt. Köszönetét fejezte ki minden közreműködőnek és a kezdeményezést segítő közgyűjteményeknek, a Szent István Király Múzeumnak, a Városi Levéltár és Kutatóintézetnek és a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának.
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |
< Előző | Következő > |
---|