Az olajfinomítás évtizedek óta gazdaságunk egyik legmeghatározóbb alappillére, melynek históriája nemcsak gazdaságtörténetileg izgalmas, hanem társadalmi és szociológiai szempontból is. Éppen ezért talán mindannyiunk számára érdekes lehet az, hogy milyen emberi konfliktusok és politikai csatározások következtében lett az egykori halászfalúból a magyar olajipar fellegvára. Fazekas darabja igazából Százhalombatta krónikája, mely konkrét eseményekhez köthető példázatokon keresztül tárul fel előttünk – a vaskortól kezdve a rendszerváltozást követő évekig.

Fazekas, annak érdekében, hogy a darab ne váljon lokálissá, – a helytörténetet a történelem fősodrához illesztve – olyan pillanatokat idéz fel a múltból, melyeknek kötőeleme a megmaradásért vívott küzdelem, a közösségért való felelősségvállalás, és az emberhez méltó szabadság kivívásának konok akarása. Az eseményjáték hangsúlyozza, hogy az emberibb jövő megteremtése mindig áldozatokkal jár. A szívbemarkoló jelenetek sorában a legmegrendítőbb az 1968. október 16-án bekövetkezett üzemi balesetnek a bemutatása, melyben Hága László vezetőmérnök a munkatársai mentése közben tíz másik munkatársával együtt életét vesztette. A darab moszkvai jelenete kitér arra is, hogy Hága miként tiltakozott a kapacitás növelése érdekében bevezetett szovjet technológia ellen, melyet mérnöktársaival együtt balesetveszélyesnek ítélt. A sors tragikus fintora, hogy Százhalombattán a robbanás éppen aznap következett be, amikor Hága Moszkvából azzal a szakmai sikerrel tért haza, hogy meggyőzte a szovjet olajipari vezetést számításainak helyességéről.

Bozsogi János rendező mesterkezekkel nyúlt a témához, s a darabot lélegzetelállító látványossággal, dokumentarista és attraktív képbetétekkel vitte színpadra. Ifjú Csoóri Sándornak kifejezetten a darabhoz írt zenéje, valamint Fundák Kristóf tánckoreográfiája önmagában is hatalmas művészi értéket mutat fel, a darabhoz való tökéletes illeszkedésük pedig igazán parádéssá teszik az előadást. A színészek játéka élettel teli és elragadó, a főbb szerepekben Bordán Irén, Koncz Gábor, Gregor Bernadett, Brunner Márta, Jánosi Dávid, Szakács Tibor, Bánföldi Szilárd, Gyürki István és Incze Máté látható. Mellettük ott vannak a színpadon a Forrás táncosai, a Batta Balett balettosai és a Thália Tanoda gyermekszínészei is.

Az impozáns díszlet és a dekoratív jelmezek a híres Makovecz-tanítványnak, Húros Annamária díszlet- és jelmeztervezőnek a munkái.

Százhalombattát 1970. április 1-én avatták várossá. Fazekas az eseményjátékot a várossá válás ötvenéves jubileumára írta, melynek ősbemutatója a járvány miatt két alkalommal is elhalasztódott. Nemzeti ünnepünkön végre bemutatásra kerülhetett, s talán nem véletlen, hogy a jelenlegi városvezetés most ez az időpontot választotta, hiszen a darab is kitér arra, hogy a MOL Nyrt. elődjének, az egykori Dunai Kőolaj Finomító Vállalatnak, valamint a Dunai Hőerőműnek és az akkori város emberséges vezetőinek köszönhetően az 1956-os forradalom miatt üldözöttek jelentős számban kaptak munkát és leltek otthonra Százhalombattán.