|
Katalin-napi ünnepségre invitálják a fehérváriakat november 25-én, csütörtökön délután öt órára Kati néni szobrához, a Liszt Ferenc utcába. A hagyományos eseményre érkezőket muzsikával, étellel, itallal várják, a Katalinokat pedig egy szál virággal köszönti Cser-Palkovics András polgármester és Földi Zoltán felsővárosi képviselő. A műsort a Tilinkó zenekar és az Alba Regia Táncegyüttes Senior csoportja szolgáltatja, az eseményhez illő harapnivalóról pedig a Hagyományos Piacokért Egyesület és a Fehérvári Polgárok Egyesülete gondoskodik.
Kati néni szobra Székesfehérvár egyik legnépszerűbb nevezetessége. Ihletője Molnár Imréné Boda Katalin, a városi piac jellegzetes alakja volt, aki hosszú éveken át rótta a Felsőváros és a piac közötti utat a finom portékákkal, többek között a sült liba- és kacsafertályokkal megrakott kocsijával. A hiedelem szerint a „fertályos asszony” szerencsét hoz, ebben a reményben a Liszt Ferenc utcában sétálók közül sokan megérintik a szobrot, nem véletlen, hogy annak orra egészen kifényesedett a hosszú esztendők alatt. Alakja ma éppúgy hozzátartozik Székesfehérvár múltjához, mint a jeles történelmi alakokat ábrázoló alkotások. A szobrot épp húsz esztendeje, 2001. november 25-én avatták fel többéves kálvária után, hiszen a szakhatóságok többször is elutasították azt a tervet, hogy Kocsis Balázs műve a jelenlegi helyén álljon. A Városszépítő és -Védő Egyesület a kilátásba helyezett büntetéssel dacolva 2001 elején helyezte el a szobrot a Liszt Ferenc utcában, és a fehérváriak véleményét kérte a szoborról. Három hónap leforgása alatt a város polgárai több mint 1600 írásos véleményt dobtak be a szobor mögötti üzlet ajtaján elhelyezett ládába: a városlakók szerint Kati néni szobrának ezen a helyen kell állnia. A közvélemény nyomásának engedve aztán végleges „letelepedési engedélyt” kapott Kati néni, akinek szobrához 3,3 millió forintot adtak össze fehérvári vállalkozók, önkormányzati képviselők és magánszemélyek.
|
Belpolitika 
