„Gyere el minden misémre, mert bármelyik percben meghalhatok, s nem tudhatod, mikor hallasz utoljára!” – invitál mindig a Barátok templomába egyik legkedvesebb atyám, Barlay Ö. Szabolcs, akinek szavait nemcsak a hívek figyelme övezi, hanem a még keresőké is, hiszen oly’ érzelemdús és tanulságokkal teli. Hazánk egyik legnépszerűbb Prohászka-kutatója tegnap tartotta vasmiséjét, amelyen óriási tömeg gyűlt össze megmutatva, mennyire szeretik és tisztelik őt.

A híres irodalomtörténész, katolikus pap lassan 90 éves lesz. Több műtéten átesve kissé már fáradékony ugyan, ám az agya még ugyanolyan aktív, mint ifjú korában. Ennek bizonyítéka az a sok kiadvány, mely nevéhez kötődik.

.

Tizenhét éve vizsgálja Prohászka Ottokár életművét, s közel húsz könyvet írt e témában, amelyeket komoly kutatások előzték meg: parlamenti beszédeit például az országgyűlési naplóból gyűjtötte ki.

Emellett pedig egy teljesen más területre is eltévedt nemrég: három évvel ezelőtt megörökölte Siklóson a Barlay-család utolsó otthonát.

Az egyik ministráns kislány a Vasmisén énekel Szabolcs atyának:

.

A ház könyvtárában nagyon sok értékes irodalmi műre bukkant, amiket katalogizálni szeretett volna, s e munka során akadt kezébe Váci Mihály verseskötete, ami felborzolta lelkét. Tudni kell, hogy épp nyolc éves börtönbüntetését töltötte a Kádár-rendszerben magyarságtudata miatt, amikor a hazai közönség Vácival foglalkozott, így nem ismerte alkotásait.

Az egyik köszöntésért kereszt is járt a homlokra:

.

Ezért csak három éve jutottak el hozzá Váci Mihály „Még nem elég” -szavai, melyek olyan gondolatokat ébresztettek benne, amiket közösségi lényként meg akart osztani másokkal. Ezért a Szent István Művelődési Házban elkérte a legkisebb, 10-15 fős termet, hogy előadásokat tartson Váci Mihály és más költők műveiből.

.

Az első alkalommal viszont már olyan sokan gyűltek össze, hogy át kellett költözniük a Szent László terembe, ahol minden alkalommal közel 60 hallgató figyelte szavait. Estjeinek igen nagy visszhangja lett, mivel egyetlen versen keresztül próbálta meg vizsgálni a költők Isten-keresését, s bemutatni a kort, melyben a vers megszületett. Sőt, mindig olyan műveket választott, melyek mai világunkban is érvényesek.

.

A Váci-s siker után aztán Ady életművét kezdte el kutatni, majd Kosztolányit, s minden kis „rájött titkot” megosztott hallgatóságával előadásai során. E programoknak később a Hermann László Zeneiskola biztosított helyet, amely diákjai a tegnapi vasmisén zenével köszöntötte Szabolcs atyát.

De nemcsak ők, hanem többek között a ministránsai is, akik fehér virágokkal ajándékozták meg a mise előtt.

.

„Nem érdemlem én meg ezeket! Adjátok a Szűz Máriának!”- kiáltott fel Szabolcs atya, s leghűségesebb ministránsa, Csanády László el is helyezte Mária szobránál a növényeket.

Spányi Antal megyés püspök sajnos elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni az ünnepi eseményen, ám egy gyönyörű levelet küldött a tudós paptanárnak, aki felolvasatta a gratuláló, szép szavakat az egybegyűltek előtt.

.

E cikk végén pedig nem mondhatok mást, mint ami az egyik köszöntőben elhangzott a Barátok templomában: „Miséid alatt egy kis időre hernyókból pillangókká váltunk…”

Köszönjük Szabolcs atya!

Fotó: Temesvári Márta

Kapcsolódó cikkeink:

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2905&Itemid=34 

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2605&Itemid=34 

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1868&Itemid=44 

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1467&Itemid=34 

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=33&Itemid=34

 http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=354&Itemid=34

http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2925&Itemid=34