Vadászpilóta volt, most pedig ejtőernyőzik Kaczor Ferenc, aki 77 éves, hobbija pedig az ejtőernyőzés. Korábban a Magyar Légierőnél hasította az eget, ám csak 70 évesen érezte úgy, hogy ugornia kéne. Az elmúlt hét év alatt 164-szer bontott ernyőt 1000 méter magasban, az Albatrosz Repülő Egyesület tagjaként. A székesfehérvári úrral legutóbb egy móri sportnapon találkoztam, hiszen rendszeresen járja az országot – semmilyen „megmozdulásból” nem szeretne kimaradni.

Feri bácsinak nincsen tériszonya. Nemhiába: vadászpilóta volt a Magyar Légierőnél 29 éven át, úgyhogy olyan neki a magasban lenni, mintha a földön járna. A vadászgépek után pedig másmilyen gépeken repült, ezért amikor 1987. február 16-án betöltötte az 55-öt és nyugdíjba küldték, nagyon hiányzott neki a magasság.

Amikor „leszállt a földre”, 16 évig a megyei labdarúgó szövetségnél dolgozott: kilenc évig főtitkárként, majd „elvonult” általános titkárnak. A generáció-váltásnál a régebbi érából csak ő maradtam meg. „De olyan régen volt ez, hogy Arany Tomi barátom akkor még csak fiatal játékvezető volt, most pedig nézzék csak meg, milyen híres lett!” – mondta visszaemlékezésekor.

.

Az Albatrosz Repülő Egyesület Öreg Sasok Szakosztályának már régóta a tagja. 2002-ben betöltötte a hetvenet, s azt mondta magának „Te Feri! Jó lenne már ugrani is egyet, nemcsak ábrándozni a múlton és lesni a fiatalokat, ahogy felszállnak!” Úgyhogy ugrott. És nem félt ám egy cseppet sem! De nem is engedhette volna meg magának, mert a 70. születésnapján a Magyar Labdarúgó Liga Életmű Díjjal tüntette ki a labdarúgó tevékenységéért és a bátorságáért!

Az Albatrosz Repülő Egyesület Ejtőernyős Szakosztályának vezetője, Pula József azt mondta Feri bácsiról, hogy csodálja mert kitartó fizikai munka kell az ernyő kezeléséhez, és szellemi aktivitás ahhoz, hogy folyamatosan irányítsa az ereszkedést. Feri bácsi pedig már 164 ugrást tudhat maga mögött.

Fotó: Temesvári Márta

Néha adódott egy-két kisebb komplikáció, amelyek közül az egyik igen kedves emlékként maradt meg benne:

„Az egyik repülőnapon kényszerleoldást kellett alkalmaznom. Nem működött a főernyőm. Ilyenkor azonnal cselekedni kell. Az ernyőnél van egy leoldó szerkezet, azt két kézzel megfogtam, s intenzív erővel megrántottam. A főernyő ilyenkor elszáll. Utána a fogantyú kar segítségével kinyitottam a mentőernyőt. És olyan jól sikerült ez a mutatvány, hogy sokan azt hitték, a műsor része, és amikor földet értem, kérték, hogy majd ismételjem meg legközelebb…”