A Székesfehérvári Királyi Napok fontos eseménye a jeles ünnep, Nagyboldogasszony napja, amikor a katolikus világ Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékezik.

A Nagyboldogasszony-napi szentmise kezdetén Spányi Antal megyés püspök felidézte, hogy bár a mennybevétel dogmáját csak XII. Pius pápa hirdette ki 1950-ben, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Hogy miért csak ekkor lett dogma, arra XVI. Benedek pápa adja meg a választ, aki szerint XII. Piuszt nagyon súlyosan érintette a második világháború, a rettenetes és értelmetlen öldöklés, ezért vigasztalni akarta az emberiséget, ráébreszteni a világot arra, hogy nem a pusztításé és nem az emberi gonoszságé a történelemben a végső szó, hanem a mennybe fölvett Szűzanyáé, akinek alakjában az nyilvánul meg, hogy a mindenkit üdvözíteni akaró Isten irgalmassága nagyobb az ember tehetetlenségénél.

Szentbeszédében a főpásztor a jó és a rossz örök küzdelméről szólt, arról, hogy a sötétség és gonoszság fölött mindig ott volt valami reményt keltő fénysugár is az emberiség fölött. Spányi Antal szentbeszédében kiemelte, hogy Éva bűnbe esése után az ember elszakadt Istentől és testvérgyilkosság, reménytelenség, szenvedés, bizonytalanság, csüggedés lett az ősbűn következménye. A sűrű, átláthatatlan sötétségben hangzik fel azután több ezer év után az Isten vigasztaló szava, a sötétséget megtöri valami fény, ami mindent meg fog változtatni.

„A paradicsomban kapott ígéret ott él az emberek szívében, a próféták ezt az ígéretet elevenen tartják, a szentek ezt az utat tanítják, és egyszer csak eljön egy másik Éva, akit mi Máriának nevezünk, aki nem hallgat a kísértőre, aki nem enged a csüggedésnek, aki arra törekszik, hogy Isten közelségében legyen, akinek egyetlen célja, hogy hallgasson az Istenre, figyeljen az ő belső hangjára, és erre a belső hangra mindig kimondja a maga igenjét. Éva sötétséget és nyomorúságot hozott, a másik Éva, azaz Mária pedig biztató reménységet azzal, hogy világra szülte Isten fiát.” – fogalmazott szentbeszédében a megyés püspök.

A főpásztor szólt arról is, hogy Mária azért ment az égbe, hogy mindannyiunk kezét fogja, mindegyikünk életét imádságával kísérje és mindannyian megtapasztaljuk anyai szeretetét életünk legsötétebb óráiban is.