Egy különleges utazáson vehetnek részt kicsik és nagyok időben és térben. 1788 nyara, az európai zene történetének egyik nagy pillanata: ekkor komponálta – alig néhány hét alatt – három utolsó szimfóniáját Wolfgang Amadeus Mozart. A nagy triptichont záró C-dúr szimfónia (K. 551) befejezésének dátumát (augusztus 10.) a mester maga jegyezte be az 1784 óta több-kevesebb rendszerességgel vezetett műjegyzékébe.

Az újabb kutatások valószínűvé teszik, hogy a hozzá kapcsolódott „Jupiter” melléknevet Haydn „londoni” szimfóniáinak megrendelője, Johann Peter Salomon találta ki és terjesztette el. A darab mindazonáltal méltó „isteni” jelzőjére: a nagyszabású, emelkedett nyitótétel, a dallamos Andante cantabile, a könnyedén lebegő Menüett már önmagukban is biztosítanák kiemelt helyét a szimfonikus zene történetében. A finálé azonban maga a csoda: a klasszikus szonátaforma elképesztő kompozíciós tudásról árulkodó kombinálása a barokk emblematikus műfajával, a fúgával.

A kivételes remekmű titkaival ismerteti meg az érdeklődőket az Alba Regia Szimfonikus Zenekar az idei PartiTúra-sorozat első előadásán, Paul Marsovszky karmester és Dobri Dániel zeneszerző közreműködésével. A nyitókoncertek október 9-én és 10-én 9.00-kor, 10,30-kor és 12.00-kor kezdődnek az ARSO-székházban (Szabadságharcos út 59.)


Részletek és jegyvásárlás itt:
https://arso.hu/events/partitura-1-mozart-jupiter-szimfonia/