A találkozó első bő félórája egészen parádésra sikeredett: a szerbek próbálkoztak többet, ők birtokolták inkább a labdát, igaz, ők voltak győzelmi kényszerben, ez nem is volt csoda. A mieink sem álltak be bekkelni, amikor lehetett, gyorsan fejlődtek fel támadásba. Egy ilyen esetnek köszönhetően a 20. percben Nego viharzott el a jobb oldalon Sallai remek labdájával, bekanyarodott a 16-oson belülre, majd „forintos” passzal hozta helyzetbe Varga Barnabást, aki közelről a hálóba passzolt! Robbant a Puskás Aréna, elcsendesült a néhány ezres, ám annál hangosabb szerb tábor.

Nem rogytak össze a vendégek, mi nem is volt várható, hiszen számos nemzetközi klasszissal, rutinos játékossal rendelkeznek. Ennek meg is lett az eredménye: a 33. minutumban egy jobb oldali szögletnél a középső védő helyén (!!) felugró centert, Varga Barnát megelőzve Pavlovics elkerülhető góllal, csúsztatott fejessel hozta vissza övéit döntetlenre. Az, hogy Varga mit keresett, hogy lehetett ott, ahol volt, befejező támadó létére, azt szerintem ő maga sem tudja. Meg is látszott…

Itt kell megjegyezni, hogy bizony egyik csapat sem a védekezésben jeleskedett. A szerbek szinte minden lendületes magyar támadásnál zavarba jöttek, de Willi Orbán nélkül – néha korábban vele is – a mi hátsó alakzatunk ugyancsak erőteljesen bizonytalan volt.

A bekapott gól után alig telt el 1 perc, újra robbant, de még nagyobbat, mint elsőre, a Puskás Aréna a mintegy 60 ezer néző örömétől: Sallai lőtt – elvileg a gyengébbik, a „támaszkodó” lábával – ballal hatalmas gólt középmagasan a jobb sarokba! Itt is Negótól érkezett a labda, a Vidi korábbi kiválósága volt az előkészítő.

Ekkor aligha hihettük – nem is tettük -, hogy ez marad a végéig, ám az, hogy így alakult, senki sem bánja, legalábbis magyar oldalon. A szerbek joggal bosszankodhattak, mert amúgy előrefelé jól játszottak, lőttek két kapufát, két VAR-os visszavont gólt szereztek (mindkettőnél jogos volt a döntés), mindent megtettek a pontszerzésért, de most Fortuna erősen fogta a mieink kezét, aki rászolgáltak a sikerre, mert ismét szervezettek, bátrak voltak, és a két gól mellett jegyezhettek egy kapufát és Bolla révén egy „kihagyhatatlan” ziccert is, amit sikerült a csereként beállt fehérvári srácnak (jelenleg Svájcban légióskodik) 7-8 méterről, ajtó-ablak helyzetben a jobb sarok mellé gurítani. Ennél nagyobb lehetőség nemigen létezik…

Végül ezek is belefértek, mert vagy Dibusz védett nagyot, vagy a szerbek céloztak rosszul, de nem esett újabb gól, így egyre határozottabban ki lehet jelenteni, hogy ott leszünk a jövő évi Eb-n Németországban! Ehhez a hátralévő három meccsünkön éppen 3 pontot kell szerezni, de lehet, hogy már annyi sem kell. Mindenesetre, ha kedden Litvániában nyerni tudnának Szoboszlaiék, akkor nem kell tovább számolgatni, meglesz a kijutás és a csoportelsőség is. Ezért, persze meg kell majd alaposan dolgozni, mert a litvánok egyre jobbak, speciel ma Bulgáriában győztek 2-0-ra és meg is előzték őket a G-csoport tabelláján!

Ami a fehérváriakat illeti: a Vidi két kulcsjátékosa, Fiola és Kalmár is pályára lépett. Előbbi kezdőként 74 percet (alaposan elfáradt, kicsit húzta a lábát, egy kemény összecsapás végén ápolták is, remélhetőleg nem sérült meg újra), utóbbi a 63. minutumban állt be Styles helyére és volt több jó megoldás, ám a hosszabbításban ártalmatlan helyzetben adott neki sárgát az összességében sem túl szimpatikusan fújó francia spori, majd a lefújás után egy másodikkal ki is állította, mert a szerb kapus „beszólt” neki, ő pedig vissza. Érdekes módon utóbbit hallotta a játékvezető, előbbit nem (akarta…), így banális kiállítás lett a vége, ami miatt nem lehet ott Litvániában a Vidiben egyre jobb formában focizó középpályás.

A fehérvári születésű, illetve jelenleg is – ha szünetel a bajnokságuk vagy van néhány szabadnapjuk – ide hazatérő légiósok közül Szoboszlai most is vezér volt, bár kicsit energiatakarékosabb üzemmódban zakatolt, mint Liverpoolban szokott, de így is sokat futott és jól mozgatta a csapatot. Bolla beáll, kihagyta a meccs helyzetét, egyébként alapfeladatát kiválóan ellátta. A korábbi Vidisek közül Nego mindkét gólból főszerepet vállalt, Lang pedig megbízhatóan védekezett.