A Mi, józsefesek című darab a fehérvári és országos eseményeket eleveníti fel sajátságos, lokálpatrióta nézőpontból. Az idei dokumentumjáték középpontjába a szöveg írója, Matuz János a mai Ciszterci Szent István Gimnázium, a hajdani József Attila Gimnázium tanulóit állította, innen az előadás címe. Kézenfekvő volt a választás, hogy a józsefesek mai utódai, a ciszteres Fejér Holló Diákszínpad tagjai játsszák el, éljék újra az ötvenhatos székesfehérvári történéseket tanáruk, Ferenczy Noémi rendezésében. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar október 24-én, kedden 19.00 órától a zenetörténet magyar mestereinek műveiből összeállított hangversennyel tiszteleg a nemzeti ünnep előtt. 


Október 23-án, hétfőn fél tízkor néma koszorúelhelyezésre kerül sor a Szent István Bazilika ’56-os emlékkeresztjénél, Székesfehérvár és Fejér Vármegye Önkormányzata szervezésében, majd dr. Cser-Palkovics András polgármester ünnepi beszédét követően kezdődik 10.00 órakor a ciszteres Fejér Holló Diákszínpad tagjainak az egykori eseményeket megelevenítő, Mi, Józsefesek című előadása.

A József Attila Gimnázium az ötvenes években ugyanolyan, mint az ország többi városi gimnáziuma: a diákok tanulnak, közben első szerelmek szövődnek. Az iskola fiúgimnázium, de az 1956–57-es tanévben egy lányosztály is végez itt. A családokra egyre inkább ránehezedik az átpolitizált, hazug és igazságtalan közélet. A fiatalok érzékeny indikátorként megérzik, amikor ötvenhat októberében az események sodrása nő. Fehérváron mindenütt, így a Józsefben is beleállnak a sodrásba, önfeledten és hittel mennek a régen áhított szabadság felé, amiről hiszik, hogy kivívható. A darab nem hazudik: a történelem velük sem volt kíméletes, de az előadás felmutatja a magyar szabadságért való küzdelemnek ezt a tiszta pillanatát.

A főszereplő, a Gerőnek is nevezett fiú, Bernát Laci létezett, de a szövegben megformált alakja írói fikció. Hasonló a helyzet Hegedűs István öttusázó magyar bajnokunkkal is, a húszforintosnak modellt álló férfiszépséggel, az ötvenhatos áldozatok egyikével. Élete és halála visszavonhatatlanul reális, de csupán a képzelet fonta egybe Cicával, a józsefes tornászlánnyal.  Az egymásba szövődő múltat és jelent a színpadra állítás módja, a jelmezek kezelése, a látvány- és a hangzó elemek hivatottak alátámasztani az előadásban. 

Emlékezzünk közösen a Magyar Hősökre! Ünnepeljük zenével az ‘56-os eszméket, a szabadság és az összefogás forradalmát! – ezekkel a gondolatokkal hív mindenkit az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a nemzeti ünnep utóestéjén, október 24-én este hét órától megrendezendő nagyzenekari hangversenyére, amelyen a magyar zenetörténet mestereinek műveiből válogatott programmal lépnek a közönség elé. A Farkas Ferenc-sorozat második hangversenyét Hamar Zsolt Liszt-díjas, érdemes művész vezényli a Vörösmarty Színházban.

Az első félidőben két Liszt-mű, a népszerű Les Préludes szimfonikus költemény és a versenymű hagyományos formamodelljét egyetlen nagy tételbe sűrítő A-dúr zongoraverseny hangzik el. Utóbbi rendkívül igényes magánszólamát a Zeneakadémia tanszékvezető tanára, a Liszt- és Junior Prima-díjas Farkas Gábor adja elő.

A második félidőt Erkel Ferenc reprezentatív Ünnepi nyitánya vezeti fel, amelyet a Nemzeti Színház megnyitásának 50. évfordulójára 1887-ben komponált a zeneszerző. A műsort Kodály grandiózus zenekari variációsorozata zárja, amelyben a „Felszállott a páva” kezdetű régi magyar népdalt dolgozza fel kimeríthetetlen zenei és hangszerelői fantáziával a mester.