Már rögtön a középkezdés után megadta az alaphangot szurkolóinak a hazai alakulat: bal oldalról Gergényi hajította a labdát a kapu elé szokásos hatalmas bedobásával, a tömörülésben az „atomvárosiak” kapitánya, Szabó János fejéről éppen Katona elé pattant a játékszer, ő pedig a „sutával”, jobb lábával 3 méterről beterelte a jobb sarokba, alig fél perc elteltével máris vezetett a Vidi! Szegény Szabót az ág is húzta, két perccel később megsérült, le kellett cserélni.

Nem hagyott alább a hazai lendület, Csongvai szöglete után Szabó Levente fejese a kapufa érintésével ment fölé, majd aztán a 20. minutumban már másodszor mehetett közepet kezdeni a Paks: egy remek bal oldali akció végén Katona középre passzolt labdáját Kodro az ötösről a kapu közepébe továbbította! Sakk-matt, szépen kijátszott ziccer volt, tudatos játék végén.

Továbbra sem vett vissza a piros-kék egylet, Csongvai szabadrúgásánál a kapuban ezúttal Szappanost helyettesítő Simon Barnabás védett nagyot, hogy aztán első igazán komoly életjele gyanánt egy paksi kontra végén Kovács Krisztián lövése a felső lécen csattanjon. Egyéb jelentős momentum már nem történt, így magabiztos, kétgólos fehérvári előnnyel fordultak a küzdő felek.

A szünetben Bognár György cserélt a kapuban, bár Simon egyik gólról sem tehetett, sőt volt két szép hárítása is, a rutinos, parádés őszt futó Szappanost küldte be a helyére a vendégek trénere, aki – szinte borítékolható módon – a korábbi gólkirályt, a veterán Bödét is a pályára vezényelte. Bár Szappanosnak volt néhány jó közbeavatkozása, Böde pedig alaposan lekötötte a védőket (a beíveléseknél néha négyen fogták közre a roppant erős fizikumú csatárt), alapvetően nem sok minden változott. A zöld-fehérek feljebb tolták játékukat, fölénybe is kerültek, ám ez komolyabb ziccerekben, ennek megfelelően gólokban nem mutatkozott meg. Amikor pedig egy szöglet után jött egy szép csúsztatott Papp-fejes, vagy éppen Mezei szabadrúgása tartott a bal sarok felé, akkor Tóth Balázs védett bravúrral.

Elérkezett aztán a 68. perc és újra Kodro, akinek megint nem volt nehéz dolga, mert Gergényi balról beívelt labdáját Schön az ötös jobb sarkáról középre bólintotta, Bese pedig lekészítette a szemből középen érkező bosnyák-spanyol centernek, ő pedig ballal a kapu bal oldalába lőtt félmagasan, felavatva Szappanost is. Ezzel érdemben eldőlt a mérkőzés sorsa, mert bár a listavezető nem adta fel, egyre hitehagyottabbá és veszélytelenebbé vált.

A Vidi teljesen megérdemelten „simázta” le az őszi elsőt, önbizalomtól és erőtől duzzadó, időnként szemre is tetszetős játékkal, két szép, és egy kevésbé szép, de nagyon fontos gyors góllal. Mindez azt is jelenti, hogy bár a Puskás még pontszámban beérheti, biztosan a 3. helyről folytatja majd februárban az első osztályú küzdelmeket Bartosz Grzelak csapata. Sőt! A címvédő, ugyancsak 30 ponttal rendelkező Ferencvárost be is fogta, amire aztán végképp nem számított senki korábban. Persze, a Fradi még szerezhet 3 egységet, ha vasárnap hazai pályán legyőzi a kiesés elől menekülő ZTE-t, ami erősen sanszos, de az biztos, hogy minden kétkedőnek és kárörvendőnek csattanós választ adott a fehérvári alakulat, ráadásul a várt új névadó- és/vagy főszponzor keresésben, a folyó tárgyalások eredményes végkifejlete tekintetében is igencsak pozitív ez a huszáros hajrá, amit a csapat kivágott októbertől idáig.

Izgalmas tél és izgalmas átigazolási szezon jön, ez borítékolható.