Finnország egyik jeles napja február 28-a, a Kalevala és a finn kultúra napja. Ezen a napon írta alá a nemzeti eposzhoz készített előszót Elias Lönnrot néprajztudós, költő, aki körorvosként lovaskocsin és csónakon utazva, vagy éppen gyalogosan gyűjtötte össze az eposz runóit, verseit. Az északi nép mitológiájának fontos eleme a levegő, a víz és a Sampo, azaz a csodamalom, aminek a megkovácsolását a fiatalszívű, agg Vejnemöjnen kalandjain keresztül ismerhetjük meg. A csodamalom lisztet, sót, pénzt is őröl, és egy darabkája elegendő ahhoz, hogy gazdája sikeres legyen. A Kalevala történetének egyik fő eseménye a sampo elrablása. A heves harcban a sampo összetört és a vízbe hullt, azóta olyan gazdag a tenger. Könnyebb darabjai a partra sodródtak, ezek áldást és bőséget hoztak Finnországnak.

Az eposz első, nem teljes fordítását Reguly Antal készítette 1847-ben. Ezt követően öt teljes magyar fordítása készült el: Barna Ferdinánd (1871), Vikár Béla (1909), Nagy Kálmán (1972), Rácz István (1976), Szente Imre (1987). A SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre már 10 éve ápolja a finn-magyar barátságot, és minden évben a Vörösmarty Mihály Könyvtárral közösen emlékezik meg a finnek nemzeti eposzáról.

Idén február 29-én, csütörtökön a Kalevala-napi programon Suomi, a fesztiválok országa címmel a pezsgő finn fesztiválélet történetéről Koppányi Miklós, a Magyar-Finn Társaság korábbi kulturális alelnöke tart színes előadást, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermébe 18 órára.